Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 9. (Budapest, 2007)

KIÁLLÍTÁSOK - VESZPRÉMY LÁSZLÓ: „Európa védelmében". Időszaki kiállítás a Hadtörténeti Múzeumban, 2006. június 15. - 2007. szeptember 30.

Európa kulcsának, de még képletesebb a latin világ lakatjának tekinteni, amelynek feltörése után nyitva áll az út Buda és Bécs felé. Méltán emlékezünk a magyar történelem e páradan eseményére, a hősökre, Kapisztránra és Hunyadira, akik iMagyarországgal együtt Európát is évtizedekre megmentették a török pusztítástól. A jubileumi esztendő kulturális megemlékezéseinek középpontjában a Hadtörténeti Intézet és Múzeum állt, ahol kiállítással tisztelegtek, az év szeptemberében nemzetközi tudományos konferenciát szervezetek az MTA Történettudományi Intézetével közösen, s megjelentették Kubinyi András válogatott tanulmányait, „Nándorfehérvártól Mohácsig" címmel, miközben vándorkiállítások, emlékbeszédek és koszorúzások tucatjait rendezték meg. A kéttermes kiállításban Andreas Walsperger világtérképének másolata (1448) hívja fel a figyelmet Nándorfehérvár fontos stratégiai helyére, amelyet már a keresztes háborúk óta betöltött a középkori Európában. A konstanzi bencés szerzetes, Andreas Walsperger által 1448-ban készített ábrázolás a középkorból fennmaradt kevés nagyméretű világtérkép egyike. Az 575 mm átmérőjű térkép ókori mintát követve a korban ismert világot, Európát, Ázsiát és Afrikát egy körbe illesztve ábrázolja. Európa számos települése között Nándorfehérvárt is feltüntetni a szerző albu sersie néven. Az első teremben a korszak politikai eseményeit, Hunyadi János pályáját, Kapisztrán Szt. János és a ferencesek tevékenységét, a török előrenyomulást Európában és Magyarországon, a korszak haditechnikáját s a várostromot ismerhették meg a látogatók. 1453-ban török kézre került Bizánc, azaz Konstantinápoly, a keleti kereszténység és a Bizánci Császárság fővárosa. Ezt a keresztény világot megrázó eseményt illusztrálja egy színezett fametszet Hartmann Schedel 1493-ban, Nürnbergben megjelent világtörténetéből. Kapisztrán Szt. János és a ferencesek Magyarországon Az első teremben bemutatott anyag középpontjába 1456 két hőse, Kapisztrán Szt. János és Hunyadi János került. Kapisztrán Szt. János (1386. június 24. 1456. október 23.) Dél-Itáliában, Aquila közelében levő falucskában, Capestranóban jómódú családban született. Jogot tanult a perugiai egyetemen, később Perugia városának bírói tisztjét töltötte be. A város követeként 1415-ben azonban fogságba esett, majd megtért, szerzetesként belépett a ferences rendbe. Korának nagy hatású szónoka, Sienai Szt. Bernardin (1380-1444) vezetése alatt végezte teológiai tanulmányait, akivel együtt legjelentősebb képviselőivé váltak a ferences renden belüli obszerváns mozgalomnak, amely az alapító, Assisi Szt. Ferenc (1182-1226) elkötelezett Krisztus-követéséhez akarta visszavezetni a rendet. Kapisztrán IV. Jenő pápa megbízásából 1451-ben Közép-Európába, német, morva és lengyel földre ment prédikálni, téríteni. Amerre járt, megreformálta a ferences kolostorokat, ispotályokat alapított. Könyörtelenül harcolt az eretnekek ellen, ostorozta a fényűzést, a világi hívságokat, a szerencsejátékokat és az uzsorát. 1456-ban Nándorfehérvárnál Hunyadi oldalán harcolt, mint a III. Cal-