Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 9. (Budapest, 2007)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - BACZONI TAMÁS: A „demokratikus" magyar honvédség 1945 M. egyenruhája

gyelmi szempontból sem kívánatos. A parancsnokok hassanak oda, hogy a tisztek, altisztek és legénység lehetőleg egyöntetűen öltözzenek. Amennyiben egyes személyek az előírt ruházati cikkekkel nem rendelkeznek és részben vagy egészben polgári ruhában kénytelenek járni, úgy ezek részére egyöntetű és központilag kigyártott karszalag rendszeresítését határoztam el. [...] Amennyiben egyes honvéd személyek egyenruha sapkával nem rendelkeznek, és azt más föveggel kénytelenek helyettesíteni, vagy pedig a meglévő egyenruha sapkájukon a sapkarózsa, gombok hiányoznak, úgy a sapkarózsa helyett nemzeti színű szalaggal bevont köpenygomb nagyságú jelvényt kötelesek viselni."

13 Az a tény, hogy kényszerűségből akár civil fejfedők viselését is engedélyezték, jól érzékelteti az 1945-1946-os szörnyű anyaghiányt, hiszen a katonai fejfedőkhöz általában minden rendszer ragaszkodott, s bármely olyan helyzetben, amikor a hadsereghez tartozó személyeknek egyenruha már nem jutott, fejfedővel még akkor is igyekeztek ellátni őket (pl. a népfelkelők, de még a munkaszolgálatosok is kaptak katonasapkát - legalábbis egy darabig - a második világháború idején, hogy valamelyest mégis katonás külsőt öltsenek). A háborús veszteségek miatt most már ez sem ment. A frontra küldött 1. Hadosztály részére a 26. szovjet hadseregcsoport adott át felszerelési és ruházati cikkeket, az általuk zsákmányolt magyar készletekből, de ez a jelenség korántsem volt általános.

14 Két évvel később kelt írásában Variházy Oszkár ezredes már így emlékezik: „A november 4-én bevonult újoncokat ablakokkal védett termek, füstölgő, jóillatú gulyáságyúk, egyszerűen, de tisztán és kényelmesen berendezett legénységi szobák, ágyak és feltömött szalmazsákok, meleg takarók és bár szegényes, kopott, foltozott, de mindenképpen jó ruha várta."

15 Kérdés, hogy e visszaemlékező sorokban vajon mennyi az utólagos szépítés? A 6. Hadosztálynál is megoldották a katonák egyenruhába öltöztetését, eltűntek a civil ruhás honvédek.

16 A hátországban alakuló új hadosztályoknál azonban még nehezebb volt a helyzet. A 7. Hadosztály parancsnoka 1945. május 2-i jelentésében arról panaszkodik, hogy megfelelő ruházati cikkek hiányában nem tud olyan díszszázadot kiállítani, mely méltóképpen képviselhetné az új honvédséget a lakosság és a szovjet hatóságok előtt.

17 Az első szabad május elsejei felvonuláson a kivonuló honvédeket - pedig nyilván egy reprezentatív céllal összeállított keretről volt szó - nem tudták egyöntetű ruházattal ellátni, a korabeli felvételek tanúsága szerint mindenki azt hordta, amije volt, sok katona például német derékszíjat viselt, melynek csatjáról a már említett módon kireszelték a horogkeresztet tartó sast. A hadsereg vezetése szintúgy meglehetősen vegyes képet nyújtott, sok tábornok szemernyős tábori sapkában jelent meg, míg egyes repülőtisztek régi tányérsapkájukat részesítet13 HL HM 1836/1945. Idézi: A ruházati ellátás... 1984. 17. p. 14 Az 1. Hadosztály 1945. április 26-i helyzetjelentése. Idézi: A ruházati ellátás... 1984. 18. p. 15 Variházy Oszkár: Budától Tolnáig - Az 1. hadosztály története. Honvéd, I. évf. 1. sz. 1946. december 16. p. 16 Kiss András: A 6. Hadosztály. Budapest, 1977. Idézi: A ruházati ellátás... 1984. 18. p. 17 HL HM Elnökség iratai 24.080/1945. Idézi: A ruházati ellátás... 1984. 18. p.