Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 9. (Budapest, 2007)

KÖZLEMÉNYEK - PALLOS LAJOS: PERPETUUM FIDELITATIS MONUMENTUUM 1748. - A hűség örök emléke. Egy XVIII. századi magyar vonatkozású katonai kitüntetés

letett egy ugyanilyen nevű érmész fiaként. 1718-ban apja halála után Párizsba ment, majd 1733-ban Németalföldre költözött, ahol a brüsszeli verde fővésnöki állását töltötte be egészen haláláig. 1744-től ideiglenesen a bruges-i verde számára is dolgozott. Halála után a németalföldi osztrák kormányzó megvette gyerekeitől az érmész verőszerszámait és verőtöveit.

4 Roettiers érmeinek témáit a németalföldi társadalmi események adják. Számos érmet készített Németalföld akkori osztrák kormányzója, Sándor Károly, Lotharingia hercege képmásával különféle alkalmakkor.

5 Roettiers több emlékérmet is készített a Habsburg Birodalom uralkodónője, Mária Terézia képmásával különféle helyi eseményekre, mint például a Mária Terézia németalföldi látogatására készített emlékérem (1744) és a Namur hódolatát megörökítő zseton (1749).

6 Az előbbiből egy ón, az utóbbiból egy bronz példányt őriz az Eremtár. Dolgozatunk tárgya a RoettiMária Terézia németalföldi látogatására készült érem, Namur város bódulatának zsetonja, 1744 (fotó: Dabasi András) 1749 (fotó: Dabasi András) ers katalógusban mint az aacheni béke alkalmából készült zseton szerepel. Az érem leírása teljesen megegyezik az általunk ismertetett éremmel, a kötet képtábláira sajnos ez nem került rá. Az aacheni béke alkalmából más művész is készített érmet, például a nürnbergi születésű Péter Paul Werner, aki számos királyi udvar részére alkotott.

7 Azonban nem meglepő, hogy a brüsszeli verdében Roettiers is megbízást kapott ebből az alkalomból, hiszen az osztrák örökösödési háborút lezáró hadműveletek éppen a békekötés helyszínéhez közel eső németalföldi hadszíntéren zajlottak. Az eddig áttekintett emlékérem-katalógusok nem tartalmaztak utalást arra, 4 Biographical dictionary of medallists. Compiled by L. Forrer. Bd. V. 1912. 157-158. p. 5 J. Bingen: i. m. Különösen: 116-118. p. No. 12-17. 6 Uo. 110. p. No. 3. és 129. p. No. 36. 7 Giinther Probszt-Ohstorff: Schau- und Denkmünzen Maria Theresias. Graz, 1970. 116-117. p.