Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 9. (Budapest, 2007)

KÖZLEMÉNYEK - MAKAI ÁGNES: A Mária Terézia Katonai Rend alapításának időpontjáról

II. Frigyes porosz király hadai felett aratott győzelmét idézi. Itt viszont, a fentiekből adódóan, nem szól a Mária Terézia Rendről. Ha most már kíváncsiságból elővesszük a hosszú évtizedekig műveltségünk alapvető forrásának tekintett Pallas Lexikont, meglepődünk az abban közölteken: „Mária Terézia-lovagrend. Osztrák érdemrend, melyet 1757. máj. 13. Mária Terézia császárnő-királynő (sic!) alapított. Alapszabályait 1758. dec. 12. nyerte, melyek 1765. okt. 15. és 1810. dec. 12. változtak. [...] Az alapszabályok értelmében a rendet csak katonatisztek nyerhetik az ellenség előtt szerzett érdemekért, főleg önkéntes, szerencsésen véghez vitt vállalatokért."

5 A szövegben a kolini csatáról említés nem történik. Ismerve a Révai Lexikon keletkezésének körülményeit, már nem is csodálkozunk, hogy ugyanazokat az adatokat írja, mint a Pallas.

6 A Pallas Lexikon idézett köteténél két évvel korábban napvilágot látott Brockhaus Konversations-Lexikon viszont 1757. június 18-ra teszi a Mária Terézia Rend alapításának dámmát.

7 A teljesség kedvéért tesszük csak hozzá, hogy a 2001-ben megjelent Magyar Nagy Lexikon a „Mária Terézia Rend" címszónál az alapításhoz csak évet ír, hónapot, napot nem!

8 Visszatérve 1757 tavaszához, kézenfekvő a kérdés: miért éppen május 13.-át választották volna ünnepélyes időpontként, illetve, mi történt, hogy végül mégsem ezen a napon került sor az alapítás bejelentésére? Az érdemrend létrehozásának tervezése akkoriban már évek óta húzódott. Ismeretes, hogy gróf Daun Lipót tábornagy a Habsburg birodalmi katonai reformokkal összefüggésben már az 1740-es évek végétől szorgalmazta egy katonai érdemrend alapítását. Az általa akkor kidolgozott „Militärischen-Ehren Orden", azaz „katonai érdem- (vagy becsület-) rend" alapszabály-tervezetében írottak szerint az intézmény létrehozásával a katonai pálya presztízsének növekedését kívánta volna elérni.

9 Az uralkodónőhöz, Mária Teréziához intézett feljegyzése magába foglalta a később megalapított Rend alapszabályának lényeges pontjait: többek között a fokozatokra tagolást - a terv szerint 12 nagy keresztes, 30 parancsnoki-, illetve 100 lovagkeresztes vitéze lett volna -, továbbá az egyes fokozatokhoz arányosan mért nyugdíj megállapítását. Daun javaslatot tett a szük5 A Pallas Nagy Lexikona XII. k. Budapest, 1896. 337. p. A szócikk szerzője Áld., azaz Áldásy Antal (1869-1932) történetíró. 6 A Révai Nagy Lexikona XIII. k. Budapest, 1915. 414. p. 7 Brockhaus Konversations-Lexikon. Leipzig, Berlin, Wien, 1894. 11. k. 596. p. Hirtenfeldre, Lukesre hivatkozik. 8 Magyar Nagy Lexikon XII. k. Budapest, 2001. 702. p. 9 Österreichisches Staatsarchiv, Kriegsarchiv. Militär-Maria Theresien-Orden-Archiv. (a továbbiakban: ÖStA KAMTO) X. Varia F-X. A.l. „Allerunterthänigstes Pro Memoria" gr. Daun feljegyzése, 1749. (a továbbiakban: Daun 1749) A forrást hivatkozza Auer 108. p.; Ludivigstorff'2000., 27 p. A tervrajzokat ismerteti, képüket közli Gattinger 2007. 1-2. p.; a forrást idézi Makai Agnes: A Mária Terézia Katonai Rend alapításának egyik francia nyelvű dokumentuma. In: Oborni Teréz - Krász Lilla szerk.: Redite ad cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. (Budapest, 2007. A továbbiakban Makai: Sahin-Tóth) A szerző köszönettel tartozik Kreutzer Andreának a források pontosítása terén nyújtott segítségéért. - Az OStA dokumentumok jelen publikációban is felhasznált rajzait az eredetiről Kovács Attila fotózta le 1997-ben.