Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 9. (Budapest, 2007)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - GALVÁN KÁROLY: Egy európai hírű karmester: Philipp Fahrbach junior a budapesti helyőrségben

Galván Károly EGY EURÓPAI HÍRŰ KATONAI KARMESTER: PHILIPP FAHRBACH IUNIOR A BUDAPESTI HELYŐRSÉGBEN Az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-ban bekövetkezett felbomlásával egy többé-kevésbé békés, nyugalmas világ közkedvelt, közismert alakjainak jó részére is a feledés homálya borult. A pesti, bécsi és vidéki társasági élet meghatározó személyiségeit ma már jórészt csak a korabeli sajtó vagy egy-egy visszaemlékezés révén fedezhetjük fel újra. Az alábbiakban a korabeli lapokból merített adataimmal, kottáinak bemutatásával megkísérlem érzékeltetni egy maga idejében hallatlanul népszerű muzsikus emlékezetre méltó alakját. A Fahrbach-családról Az 1869-től Péterváradon állomásozó 23. (Airoldi-) gyalogezred zenekaránál 1870-ben gyors egymásutánban három dirigens váltotta egymást: Thiard-Laforest,

1 majd Czibulka Alfonz

2 után ifj. Fahrbach Fülöp lett a karmester. Ausztria-Magyarország zenésztársadalmában, sőt magában a császárvárosban sem számított kuriózumnak, ha egy família több kiváló muzsikust adott, s akár néhány generáción át is jelentékeny szerepet játszott a birodalom művészi életében. Családok sorsa függött attól, hogy kit milyen tehetséggel áldott meg a sors: egyszeri, múló pillanat tette sztárrá, vagy meg tudta őrizni népszerűségét. S nem ártott némi üzleti érzék sem, mert a csillogó koncertek emléke hamar elhalványult, a fülbemászó dallamokat újabbak váltották fel. A sikeres zeneművet papírra kellett vetni, nyomtatásban, esetleg zongorakivonatban közkinccsé tenni - hadd játsszák a tánciskolákban, vigasságokon, ország-, sőt birodalomszerte. így érthető, hogy miért érezte magát igen szerencsésnek a bécsi cipészmester: négy fia született, és mindegyik tehetséges zenésznek bizonyult. Mialatt a napóleoni háborúk izgalmaiban égett a főváros, 1804-ben József látta meg a 1 Thiard-Laforest József (1841, Pozsonypüspöki - 1897, Pozsony) 1866-1873 között katonakarmester, végül Pozsonyban székesegyházi karmester volt haláláig. Fadrusz János által 1888-ban készített bronz szobra ma a pozsonyi Városi Képtár gyűjteményében található. 2 Czibulka Alfonz (1842, Szepeshely - 1894, Bécs) 1866-tól haláláig 7 katonazenekarnál tevékenykedett karmesterként.