Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 8. (Budapest, 2005)

KÖZLEMÉNYEK - MAKAI ÁGNES: A „projektált" II. osztályú Magyar Katonai Érdemrend ábrázolása?!

des úr velem érteni, hogy ha e tekintetben a Rend Alapstatutumaiban valami határozva volna, ahoz tartoznánk alkalmazkodni. Kénytelen vagyok tehát [...] észrevételeimet egy pár napra felfüggeszteni, míg a normatív szabályokat megszerezhetem.'"

2 A „javaslott alakról" sajnos nem tudható meg, hogy rajz volt-e, vagy csak szavakban, leírásban körvonalazták. Kossuth tehát némi türelmet kért Földvárytól, és azonnal kérdést intézett a Magyar Katonai Érdemrenddel kapcsolatban a Brüsszelben élő báró Jósika Miklóshoz. A kitüntetések készíttetésével 1849-ben Debrecenben megbízott Jósika már 1863. február 6-án válaszolt is. „A rendjelekre nézve nincsenek irományaim - írta Kossuthnak -, egy levele Klapkának van itt, mely által a rendjelek készíttetésére felszólít a hadügy ministerium nevében. Aztán megvannak a projectált rendjelek rajzai, igen hiányosak biz ezek, melyeknél Turinban vagy Milánóban sokkal szebbeket csinálnának."

11 A „projektált", azaz tervezett rendjelek rajzai kitétel itt egyértelműen a Magyar Katonai Érdemrend 1848—49-ben meg nem valósítható keresztjelvényeire vonatkozik. Arról sajnos nem szól a levél, hogy az író elküldte-e Kossuthnak mellékletként az általa hiányosnak minősített rajzokat. Jósika közlése viszont mindenképpen fontos bizonyíték arra nézve, hogy a szabadságharc három fokozatú Katonai Érdemrendjének tervezett keresztjeiről igenis létezett korabeli ábrázolás. Kossuth később, valószínűleg, amikor iratait megjelentetésre készítették elő, magyarázatot vélt szükségesnek Jósika mondataihoz. A levélhez fűzött jegyzetében leírta, hogy a „harmadik osztályú Magyar Katonai érdem Kereszt viselésére feljogosított" volt honvédtisztek közül többen kérték, közölje velük „azon érdem kereszt rajzát, mely ideiglenesen az ismeretes egyszerű ezüst Koszorúcskával lett helyettesítve, minthogy magát a keresztet [?] akkoron Debrecenben nem lehetett elkészíttetnünk. Mint a honvédelmi bizotmány tagja Jósika volt ez ügy elrendezésével megbízva. Ezért fordultam hozzá felvilágosításért. Válasza nem lévén kielégítő, a rajzot utasításom nyomán fiaim készítették el. [...] A kereszt négy ága fehér zománcz, közepén veres mezőn az ország czimere zöld szegéllyel körítve s rajta az egyik lapon »szabadságharcz 1849«, a másikon »hű vitézségért a Magyar Nemzet«. Ha még akadna a ki a multak ez emlékére becset helyez, a rajz nálam rendelkezésére áll."

14 A mintarajz és a valódi keresztek A jelen írásban első ízben publikált színes, festett rendjelkép kétségtelenül megmozgatja a hovatartozását vizsgáló kutató fantáziáját. Vizsgáljuk meg először tartalmát tekintve. Olyan tervrajzok ugyanis, amelyek közé tartozhatna, besorolható lenne, de amelyekről konkrét ismereteink 12 Kossuth levele Földvárynak, Turin, 1863. február 4. Nagy Dezső 505. p. 13 Jósika levele Kossuthnak, 1863. február 6. MOL Kossuth-gyűjtemény I. 4104. 14 Uo. Jósika levele megjelent ugyan nyomtatásban, de oly módon, hogy a rendjelekre vonatkozó szakaszt - és így értelemszerűen Kossuth hozzáfűzött magyarázó jegyzetét is - kihagyták. Lásd Heljy Ignácz (s. a. rend.): Kossuth Lajos iratai. Ötödik kötet, Budapest, 1895. 397. p. A „multa túlit puer!" szavak után alkalmazott három gondolatjel mutatja a kimaradt szövegrészt.