Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 8. (Budapest, 2005)
KÖZLEMÉNYEK - MAKAI ÁGNES: A „projektált" II. osztályú Magyar Katonai Érdemrend ábrázolása?!
többen meghosszabbítsák, s ne kívánkozzanak - a magyar szabadságharcra való emlékezés jegyében - a lengyel felkelők segítségére sietni. (E törekvésnek ugyanis számos jele mutatkozott, s ezt az olasz kormány, amely a légió megtartására törekedett, nem nézte volna jó szemmel.) A cél elérése érdekében merült föl a várhatóan pozitív hatású légiós Honvéd Emlékérem terve, amelyről Földváry Károly ezredes, 1862 novemberétől a légió, az itáliai „Magyar Segéd Sereg" parancsnoka tett javaslatot Kossuthnak. Földváry az alkalmat felhasználva egyidejűleg - mint alább látni fogjuk, ugyanabban az 1863. január 28-án írott levelében - a Magyar Katonai Érdemrend 1849-ben meg nem valósított kereszt-jelvényei utólagos megcsináltatásának az engedélyezését és segítését is kérte az európai gyakorlat szellemében a rend „alapító-nagymesterének" tekinthető volt kormányzótól. Kossuth nagy körültekintéssel és empatikus érzékkel kezelte mindkét „dekoráció" ügyét: „Ezeredes Parancsnok urnák az 1848—49-ki magyar katonai érdem Rend ideiglenes jelvényeinek állandó érmekkel felcserélhetését [...] s ezen irányban az olasz kormánnyal a helybenhagyás kieszközlését, nem különben egy az 1848^49-ki szabadság harcbani részvételt tanúsítandó Honvéd emlékérem viselhetését illetőleg Január 28-káról [...] hozzám intézett előterjesztésére válaszolólag kedves kötelességemnek ismerem a következőkben nyilatkozni: Tény, hogy 1849-ben Magyar Ország nemzeti kormánya [...] egy három fokozatú katonai Érdem rendet alapított..."- olvashatjuk Kossuth Turinban, 1863. február 4-én fogalmazott válaszlevelében, amelyet Földvárynak a kitüntetések tárgyában 1863. január 28-án hozzá írott felterjesztésére küldött. Tény az is - folytatódik a volt kormányzó levele -, hogy a Magyar Katonai Érdemrendnek végérvényes alapszabályai (statútuma), de ideiglenes jelvényei voltak, így az egykori kitüntetettek jogosultak az akkor csak tervbe vett rendjelvények elkészíttetésére és viselésére. Mindehhez nem tartotta szükségesnek az olasz királyi kormány engedélyét, de megígérte, hogy az „új Érdem Rend keresztek" megjelenése esetén - nehogy félreértésekre adjon alkalmat -, „a dolog természetéről" tájékoztatni fogja az olasz felet. Ugyanennek a levélnek a végén esett szó Földváry másik felvetéséről, a légiós éremről is: Javaslatát a Honvéd Emlék Érem iránt a legmelegebb részvéttel [...] helyeslem [...] Az Emlékérem elkészíttetésének költségei iránt illetékes helyen közbenjárni kedves kötelességemnek ismerem." 6 Kossuth ebben a levelében tehát előbb az érdemrenddel foglalkozott - az „állandó érmek" kitétele értelemszerűen az állandó rendjelvényekre, azaz a keresztekre vonatkozik -, majd rátért a légiós Honvéd Emlékérem ügyére. Ennek alapján joggal feltételezhetjük, hogy Földváry fölterjesztésében is ez a sorrend szerepelt, továbbá, hogy a javasolt légiós kitüntetést, a Honvéd Emlékérmet Kossuthhoz hasonlóan - a fenti néven, tehát emlékéremként jelölte meg ő is. Ilyen előzmény ismeretében különösen meghökkentő Lukács Lajos - egy 1863. március 5-én Kossuthhoz intézett, újabb Földváry-levélen alapuló - továb6 Kossuth Lajos levele Földváry Károlyhoz, Turin, 1863. február 4. A ceglédi Kossuth Múzeum Adattára, 144/1958. Közli: Nagy Dezső: Kossuth Lajos levelei Földváry Károlyhoz 1862-1863. HK XVII. 3. sz. 1970. 490-526. p. (a továbbiakban: Nagy Dezső 1970.) 505. p.
