Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 8. (Budapest, 2005)
ÉRTEKEZESEK, TANULMÁNYOK - ZÁVODI SZILVIA: A soproni Magyar Királyi „Zrínyi Ilona" Honvédtiszti Leánynevelő Intézet
A növendékeket 1944 októberében - amikor a honvédelmi miniszter rendelete a növendékeket szabadságolta - tartós szabadságolás címén engedték el szabadságlevél kíséretében. Az iraton feltüntették a növendék nevét, a szabadság mibenlétét és a tartózkodási helyét. A szabadságolás tartama a behívásig szólt, amire azonban már nem került sor. Az, iskola által kiadott szabadságlevél feljogosította a kibocsátott növendéket, hogy a szabadság helyére és vissza a kiindulási állomásra a katonai díjszabás szerinti kedvezményes menetjegyet válthasson, 23 sőt az iskola pecséttel látta el az okiratot, amely szerint a felhasználója gyorsvonat igénybevételére is jogosult. 24 A tartós szabadságolásra kibocsátó levélen feltüntették azt is, hogy a diák szabadsága alatt liszttel, zsírral és cukorral nincs ellátva. Az okmányhoz csatolták azokról a ruhaneműkről és felszerelési cikkekről készült listát, amelyet a növendék a szabadságára magával vitt. A jegyzékben az alsó és felső ruházaton kívül tankönyvek és kották szerepelhettek. Az egyik ötödik osztályos diáklány 1944. október 16án egy sálat, egy kék sapkát, két kabátot, egy Bocskai-ruhát, egy piké gallért, egy szoknyát, két blúzt, egy pár magas szárú cipőt, egy pár barna félcipőt, egy pár sportcipőt, négy barna harisnyát, négy darab inget, négy nadrágot, két hálóinget, öt zsebkendőt és egy tréningruhát vitt magával hátizsákba csomagolva. 25 1946-ban, miután világossá vált, hogy a tanintézmény nem folytathatja munkáját, az igazgatónő tanulmányi igazolást adott ki azok számára, akik ezt igényelték. A kézzel írt, hitelesített okirat igazolta, hogy az iskola elhagyásakor a tanulók okmányait és indexeit elraktározták, amennyiben a szülők ezt nem kérték ki. A háborús események folytán - mint ezt már említettük - az egész irattár megsemmisült. Az igazgatónő ezúton kérte, hogy az iskolák fogadják el a növendékei számára kiállított igazolást, és adják meg számukra a továbbtanulási lehetőséget. A dokumentum hivatalosan tanúsította, hogy a nevezett tanuló az 1944/45-ös iskolaévben hányadik osztályba járt és azt, hogy szeptember elejétől október közepéig látogatta az órákat és foglalkozásokat. Azt is tartalmazta, hogy a diák mely osztályokat milyen magaviselettel és előmenetellel végezte el. 26 Az intézet épülete 1945 áprilisi elhagyása után sokáig üresen állt, állapota rohamosan romlott. Néhány év múlva az épület bejárata feletti „Zrínyi Ilona M. Kir. Tiszti Leánynevelő Intézet"-feliratot felváltotta a „Magyar Állami Ruhagyár" cégtáblája. 27 A felvételtől az érettségiig: élet a leánynevelőben A nevelőintézetben ingyenes, félingyenes, alapítványi és néhány fizető helyre jelentkezhettek a lányok. A megüresedő államköltséges helyekre a m. kir. Honvé23 „Katonadíjszabás" C. fejezet I. 3. pont alapján. 24 Az 55.332/eln.9.-1942. sz. rendelet alapján. 25 Zánk Éva V. évfolyamos növendék szabadságlevele és a nevére kiállított jegyzék fehérneműruha és egyéb felszerelési cikkekről. (Magántulajdon.) 26 Zánk Éva számára 1946. augusztus 30-án kiállított tanulmányi igazolás. (Magántulajdon.) 27 Kasza: i. m. 52. p.; Földi Lőrincné Dr. Boros Judit: Az intézetből kórház, majd ruhagyár lett... In: Szeretettel, hűséggel. 17. p.
