Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 8. (Budapest, 2005)
ÉRTEKEZESEK, TANULMÁNYOK - ZÁVODI SZILVIA: A soproni Magyar Királyi „Zrínyi Ilona" Honvédtiszti Leánynevelő Intézet
amely hat növendék visszaemlékezését tartalmazza. A könyv címe azonban megtévesztő, az elbeszélések nagyon kis része szól a Zrínyi Ilona Honvédtiszti Leánynevelő Intézetben töltött időről. 3 Az alábbi tanulmányban megpróbáltunk új forrásokat megszólaltatni. A Hadtörténelmi Levéltárban fellelhető csekély mennyiségű iraton kívül elsősorban az „oral history" eszközeivel éltünk. Ezzel magyarázható, hogy az új információk jelentős része az 1930-as, 1940-es évekre vonatkozik. A felhasználható dokumentumok körét lényegesen bővítették az interjúalanyoknál megtalálható, eddig még nem publikált iratok, fényképek és tárgyi emlékek. A „Zrínyi Ilona" Honvédtiszti Leánynevelő Intézet rövid története Az intézet életre hívásának gondolata 1850-ben vetődött fel, amikor is a Sopronban élő Zahradnikné gróf Bolza Matild gyűjtést kezdeményezett egy olyan nevelőintézet létrehozásának érdekében, amely a harcokban elesett tisztek leány-árváinak gondozását vállalta volna. 4 Ily módon a soproni Nőegylet létrehozott egy alapítványt, és a megalakulásról szóló jelentést felterjesztették a katonai főparancsnokságra. A főparancsnokság pártfogolta az intézmény létrehozását, de javasolta, hogy ne legyen teljesen magánjellegű: a szakmai ellenőrzés joga legyen az államé. 1852-ben I. Ferenc József jóváhagyta az alapítási szándékot, és ezzel a gyűjtés új lendületet kapott. így 1855-ben sor kerülhetett arra, hogy az első növendékeket fogadják. A kiválasztott tizenkét leánygyermeket ekkor még egy városi lakásban helyezték el, és ők még a soproni Orsolya-rendi apácáknál tanultak. A növendékek száma azonban rohamosan nőtt, így 1869-ben a nevelőintézetet támogató egyesület megvásárolta a Rákóczi Ferenc - akkor Hosszúsornak hívott - utcai épületet. Rá egy évre megkezdődött falai között nem csak az intézeti élet, hanem az oktatás is. 5 1877-ben feloszlott az intézet életre hívására alakult egyesület, és az intézmény a hadügymimsztérium kezelésébe került, azzal a kikötéssel, hogy végleg Sopronban marad, és tanulói elsősorban a közös hadsereg tisztjeinek árvái közül kerülnek ki. Az Erzsébet királyné által pártfogolt intézmény a bécsi vagyontalan tiszti családok árva leányai számára létesített intézet - a Hernals-i - mintájára folytatta működését. Ennek szellemében 1877 októberében egységes, új tantervet bocsátottak ki a két intézet számára. Az volt az elképzelés, hogy a tiszti árvák, a rokkant tisztek és a vagyontalan többgyermekes tisztek gyermekei, valamint az anyátlan tiszti leányok ne csupán nevelőnői, hanem tanítónői képesítést is szerezhessenek/ Rövid időn belül azonban szűknek bizonyult az egyemeletes épület, így a minisztérium emeletráépítés mellett döntött. Az új szint középpontjában helyet 3 Kasza Lajos: Zrínyista lányok. Budapest, 2000. 4 Gangéi: i. m. 7. p. 5 Beszélgetés az intézetről. Lejtényi Éva növendék interjúja Fischer Jánosné szentrókusi Blancz Valerie-vel emlékeiről és az 1936-1944 közötti időszakról. Kézirat, (a továbbiakban: Interjú Blancz Valerie-vel.) 6 Gangéi: i. m. 17. p.
