Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 8. (Budapest, 2005)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - DÉCSEY SÁNDOR: Az 1. honvéd aknakutató zászlóalj csapatzászlója 1948-ból

Décsey Sándor AZ 1. HONVÉD AKNAKUTATÓ ZÁSZLÓALJ CSAPATZÁSZLÓJA 1948-BÓL

1 Az aknamentesítés megindulása A második világháború harcai Magyarország területén 1945. április 12-én befejeződtek. A harci zaj elülte azonban nem jelentette egyben azt is, hogy véget ért a háború okozta értelmetlen halálok hosszú sora. A földben és a vizekben rejtőző lövedékek és robbanóanyagok tovább szedték áldozataikat. A visszavonuló vagy védelemre berendezkedő csapatok által telepített aknamezők, az elhagyott raktárak, aláaknázott épületek, fel nem robbant gránátok és bombák, a vizekbe - elsősorban a Dunába - telepített víziaknák, valamint a számolatlanul szanaszét heverő gyalogsági lövedékek összegyűjtése és megsemmisítése az élet beindításának elengedhetetlen feltétele volt. Még csak megbecsülni sem lehetett, hogy mekkora mennyiségről van szó.

2 A „legszennyezettebb" területek azok voltak, mint például a főváros, Székesfehérvár környéke, a Dél-Dunántúl és a nyugati határszél, ahol komolyabb ütközetek folytak, vagy hosszabb ideig állt a front. Az aknamentesítés szinte közvetlenül a harcok elültével megkezdődött. A kezdeti időkben Magyarország területén szovjet, bolgár és fogolytáborokból toborzott magyar alakulatok végezték a munkát. 1945. május 12-én a csertői fogolytáborban jelentkező 220 magyar hadifogolyból bolgár parancsnokság alatt hozták létre az 1. aknakutató zászlóaljat.

3 Ez elsősorban a Balatontól délre eső területeken tevékenykedett. 1945. július 10-ével a honvéd kerületek parancsnokságain fegyverzet nélküli, 3-4 fős aknakutató járőröket állítottak fel. A járőröket ugyanezen év szeptember 27-ével szakaszokká szervezték.

4 Ezek személyzetét már behívás útján biztosították, szakítva a korábban általános önkéntesség elvével. A munka egyre szervezettebbé vált. Egy 1946. szeptember 6-án közzétett rendelet tette kötelezővé az aknák és lőszerek bejelentését.

5 A szakaszokból meg1 A zászló a Hadtörténeti Múzeum zászlógyűjteményében található, leltári száma 0362/Z1. 2 A munkák során megsemmisített vagy újrahasznosított robbanóanyag- és lőszermennyiségről adatok: Gellért Tibor: Tűzszerészek és aknakutatók. Budapest, 1981. (A továbbiakban: Gellért: i. m.) 3 Hasonló alakulatot szerveztek a csurgói hadifogolytáborban is. Gellért: i. m. 10. p. A munkák befejezése után a hadifoglyoknak vissza kellett térniük a táborokba. 4 HM 38.304/eln. szerv.-1945. sz. rendelet. 5 10.880/ME 1946. sz. rendelet. A magyar köztársaság kormányának rendelete a hadműveletek során elhagyott robbanóanyagok bejelentése, összegyűjtése és megsemmisítése tárgyában. Magyar Közlöny, 215. szám.