Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - GALVÁN KÁROLY: A cs. és kir. 32. gyalogezred ezreddobosi díszbotja

a gomb teste: egy gömb alakú részből és a „körte nyakát" képező részből. Mindkettőt dúsan díszítik a cizellált motívumok.'" Első ránézésre egy fordított körte alakú tárgyat lát az ember, aminek a tetején van egy kétfejű sas. A körte nyaka kissé elnyújtott. A körtenyak alakú rész (köpü) szolgál a nyél (pálca) befogadására. Közvetlenül a köpü bemenetelénél egy kidomborodó gyűrű fut körül, amelynek felületét tölgylevelek és makkok díszítik. E fölött 16 bordával tagolt nyakrész következik. A torkolattól 4-5 centiméterre egy 1 cm széles, sima felületű gyűrű van. A gyűrű alatt közvetlenül álló akantuszlevelek sora látszik. E fölött ismét 16 bordával tagolt, felfelé egyre szélesedő újabb nyakrész következik, melyet egy rövid egyenes léc után ismét álló akantuszlevelek sora követ, de már kétszerte szélesebb, mint az alsó. E felett ismét egy egyenes léc van kialakítva, amely átmenetet képez a gömbhöz. Az egyenes lécen bal oldalt látható Szentpéteri mesterjele. Az alsó nyakrész elülső oldalán egy csörgődob plasztikus figurája, míg a hátsó oldalán csuklószíjas cintányérpár helyezkedik el. A sima gyűrűn elől egy 17 A cizellálás francia eredetű szó és finomvésést, faragást jelent. Cizellálás a neve annak a műveletnek is, amikor a lemezt poncolóacéllal és kalapáccsal „domborítják". „A cizellálás, az alakos domborítás a rómaiaknál igen mgas tokon állott. A középkor vége felé és a reneszánsz korban újból virágzásnak indult. A múlt században - XIX. sz. - hazánkban Szentpéteri ötvösmester emelte művészi színvonalra." In: Palki Sándor: Ötvösművészet. Budapest, 1970. 106., 108. p.