Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - LUGOSI JÓZSEF: A Hadtörténeti Múzeum legújabb fegyverkollekciója (3. rész)

414. Szovjet 7,62 mm-es PKM géppuska, állvánnyal Gyártási száma: oroszul: NVG 105, 1986 g. A lövészalakulatok minél jobb golyószóróval való ellátása vezetett a szalagtáras, puskatöltényes fegyverek megalkotásához. Egy fegyvermérnök kollektíva Silin, A. J. vezetésével sikeresen oldotta meg ezt a feladatot, megalkotva az 1946 M., 7,62 mm-es (RP-46) golyószórót. E fegyver mintájára készült el a puskatöltényhez szerkesztett Kalasnyikov golyószóró a PK, amelyet azonban a géppuska kategóriába soroltak be. Lt. sz.: 2001. 503. 1. 1 -2. 415. Szovjet 7,62 mm-es SZGMT. harckocsi géppuska Gyártási száma: BF 194. A vízhűtéses Maxim géppuska lecserélésére már a második világháború előtt megkezdődtek a fejlesztési munkák. Djegtyarjev tanítványa Gorjunov, P. M., Voronkov, V. E. -el és Gorjunov, M., M.-el hozzákezdtek egy könnyű állványos géppuska kidolgozásához. Az elkészült fegyverüket 1943-ban rendszeresítették. Lt. sz.: 2001. Géppuskák elleni fegyverek A géppuskák mindkét világháborúban a gyalogsági tűz gerincét képezték. Gyors felderítésük és leküzdésük a harc sikeres megvívásának egyik fontos feltétele volt. Miután a géppuskát és a kezelőket páncélpajzs oltalmazta az ellenség puskatüzével szemben, a gyalogság harcrendjébe kisebb páncéltörő, pontlövésre alkalmas fegyvereket osztottak be az ellenséges géppuskák kilövésére, megsemmisítésére. 416. Magyar 1936 M., 20 mm-es nehézpuska A tok bal oldalán: 1207 és a magyar kiscímer. A cső 1938 M., 12,7 mm-es DSK géppuska csöve. Űrmérete: 20 mm. Teljes hossza: 1640 mm, csőhossza: 900 mm. Tömege 45 kg. A lövedék típusa és tömege: repeszgránát 0,126 kg, páncéltörőgránát: 0,175 kg. Tűzgyorsasága 30-35 lövés/perc. A lövedék kezdősebessége 762 m/sec. Torkolati energia 4,2 mt. Gáznyomás 2800 atm. Gyakorlati lőtávolság: 2000 m. Zárneme: reteszelt. Adogatási rendszere: balról, 5 töltényes tárból. Léghűtéses cső, íves irányzék (0-1500 m-ig), villaállvány jellemezték. Először az első világháború második felében alkalmaztak harckocsik elleni harcra egy, a gyalogsági tölténynél erősebb lövedéktípust tüzelő, 13,35 mm-es nehézpuskát. A nehézpuskák az első világháború után terjedtek el, a puskás századok legelső vonalban alkalmazott nagyűrméretű fegyvereiként, amelyek képesek voltak ellenállási fészkek leküzdésére és a páncélelhárításra is. A m. kir. Honvédségben 1936. október 15-én rendszeresítették a gyalog-, kerékpáros-, és lovas-osztályoknál az 1936 M., 20 mm-es Solothurn nehézpuskát. Rövid csőhátrasiklásos, csak egyes lövések leadására alkalmas öntöltő fegyver volt. A csőtorkolatra szerelt csőszájfék csökkentette a hátralökési energiát. A nehézpus-