Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - PROHÁSZKA LÁSZLÓ: A gorodoki lovasroham újra látható domborműve

Manno Miltiadesz - Nemes György: A gorodoki lovasroham (bronz dombormű, 1929) tik a volt galíciai hadszíntereket, egy katonai küldöttség felkereste a Gorodok melletti csatamezőt. A civilben festő és grafikus Manno Miltiadesz százados több képet készített a magyar szempontból tragikusan végződött ütközet helyszínéről.

6 A művész egyébként 1914-ben huszár főhadnagyként maga is részt vett a gorodoki rohamban, ahol súlyosan megsebesült.' így később saját személyes élményei alapján készítette el azt a tervet, amely alapján Nemes György mintázta meg a lovasrohamot ábrázoló emléktáblát. Az emlékjelet 1929. augusztus 17-én avatták fel a huszárlaktanya bejáratánál.

8 A bronzból öntött dombormű vágtató huszárokat ábrázol. Az előtérben a rohamot kivont karddal vezető tiszt, mögötte trombitát fújva nyargaló huszár. A mögöttük, illetve a háttérben lovagló huszárok közül többen golyótól találva hanyatlanak le a lóról. Alul két sorban felirat: A ZENGŐ KÜRTSZÓ RÉGEN ELVIHARZOTT S LEGENDÁK ŐRZIK MÁR A HŐSI HARCOT A MELYNEK HÍRE SZÁJRÓL SZÁJRA / JÁR HOGY TŰZÖN POKLON VIRTUSÁBAN ÉGVE VÉRES CSATÁKBÓL AZ ÉGBE SZÁGULDOTT EGYKOR A MAGYAR HUSZÁR. (A felirat szerzője vitéz Somogyváry Gyula volt.

9

) A 170 x 105 centiméteres méretű, fekvő téglalap alakú alkotás mészkőből faragott keretben állt a főépület falán. Felül felirat hirdette: A GORODOKI LOVASROHAM EMLÉKERE / 1914. VIII. 17. A dombormű alá felvésett egysoros szöveg: A ROHAMBAN RÉSZT VEITEK A MAGYMt KIRÁLYI 1., 6., 7. ÉS 8. HONVÉD HUSZÁREZREDEK. 6 Unguáry: i. m. 7. p. 7 Drippei Kiss Géza: Manno Miltiadesz. In: A Magyarság évkönyve 1938. Budapest, 1938. 31. p. 8 Medvey Lajos: Vezető Budapest szobrai megtekintéséhez. Budapest, 1939. 83. p. 9 Leleplezték a gorodoki lovasroham hronzdomhorművét. Pesti Hírlap, 1929. augusztus 18. 25. p.