Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)

KIÁLLÍTÁSOK - BABUCS ZOLTÁN: Béke poraikra... - egy vándorkiállítás és tanulságai

Temetés a fronton 1942-ben Ezek közül a legfontosabbak az úgynevezett veszteségi kartonok, amelyekből mintegy 630 ezer darab maradt az Irattár birtokában. Ezek a dokumentumok (kartotéklapok) olyan katonákról készültek, akik valamilyen oknál fogva kiestek csapattestük állományából. Az alakulatok veszteségi jelentései alapján készült kartonokon - a személyi adatokon kívül (név, rendfokozat, születési adatok, értesítési cím, polgári foglalkozás, csapattest/állománytest, azonossági szám) ­az alábbi lehetséges kategóriák szerepelnek: elesett (harci cselekmény következ­tében elhalálozott), meghalt, eltemetetett, megsebesült, hadifogságba jutott, eltűnt, sérült, beteg. Bár a 630 ezres szám soknak tűnik, a kartonok közül sajnos nem maradt fenn mindegyik. A háború vihara, illetve az azt követő évek erősen megtizedel­ték ezeket a dokumentumokat. Jelenleg nem lehet még megbecsülni sem, hogy a fenti szám hány százalékát teheti ki a háború folyamán elkészült veszteségi kartonoknak. A veszteségi osztályhoz eljuttatott kartonok alapján készült el a 15 kötetes veszteségi lajstrom, melynek alapján 1944. novemberéig lehet kö­vetni a m. kir. Honvédség által regisztrált magyar veszteségeket. Aló. lajstrom már nem készülhetett el. A második világháború vége felé, a kaotikussá váló adminisztráció következtében a veszteségi jelentések többé nem jutottak el a feldolgozó központba, így a hozzátartozók sem értesülhettek szeretteik sorsáról...

Next

/
Thumbnails
Contents