Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - TOMBOR KRISZTIÁN: Egy második világháborús angol rohamsisakbélés restaurálása

Az alap sisakharangot 1915-ben, Amerikában John L. Brodie fejlesz­tette ki; az angolok 1916-ban vették át s lett belőle az Mk I. 1935-ben tárgyalások kezdődtek a Helmets Ltd-vel abból a célból, hogy új és olcsóbb bélést és állheve­dert fejlesszenek ki a már meglévő sisakokhoz. Az eredményeket - új sajátosságokat - már a későbbi „éles" helyzetben történő használat­ra szánták. A tényleges gyártás csak 1937-ben indult meg. Az új Mk. I bélés legfőbb jellemzője egy ovális fejvédő párna volt, amelyet szegecs­csel rögzítettek. A sisak belsejében a szegecs má­sik vége szintén hasonló alakú volt, de nem volt rajta bevágás. Az új Mk. I. állhevedernek pedig két része volt (a rövidebb rész egy sárgaréz csatot foglalt magába), melyek a biztosító rozsdamentes acél fülekhez csatlakoztak, amit a sisakhoz szegecseltek. A fülek belső felét visz­szahajtották, hogy az Mk. I. állszíj sárgaréz vég-gyűrűjét megtartsák. Az állheveder mindkét fele két, nem­mágneses rugót is tartalmazott. A már meglévő, „régi" sisakokat ezzel az új béléssel és állhevederrel újítot­ták fel, és így kapta a hivatalos Helmet, Steel, Mk. I* nevet. A Hadügyminisztérium 1937­ben egy gyors, erőltetett fegyverke­zési program keretében elindította a módosított acélsisakok gyártását. A Belügyminisztérium is szorgalmazta, és tá­mogatta a tömeges termelést, mivel a rendőrségnek és a tűzoltóságnak, illetve a légvédelmi alakulatoknak is szüksége volt ilyen fejvédőkre. A Hadügyminisz­térium nem tudott ebben segíteni, ugyanis az acélsisak gyártáshoz hiányoztak a sablonok, ezeket a háború utáni eufóriában megsemmisítették. Végül mindkét minisztérium arra a megegyezésre jutott, hogy együtt finanszírozzák a gyártást. 1938-ban meghatározták az új sisakok fő tulajdonságait. Az új modellt 1939. június 21-én hagyták jóvá, és azonnal megkezdődött a gyártás. Azonban a lehet­séges háborútól való félelem arra ösztönözte az angolokat, hogy fölülvizsgálják

Next

/
Thumbnails
Contents