Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - MEGGYES ANITA: Egy első világháborús litográfia restaurálása

Meggyes Anita EGY ELSŐ VILÁGHÁBORÚS LITOGRÁFIA KONZERVÁLÁSA ÉS RESTAURÁLÁSA A „II. Vilmos császár családja körében" című litográfia a Hadtörténeti Múzeum Grafikai Gyűjteményének tulajdona.

1 A litográfia központi alakja II. Vilmos császár, aki Wilhelm Friedrich Albrecht néven született Potsdamban, 1859-ben. Német császár volt és porosz király, a porosz Hohenzollern-ház utolsó uralkodója (1888-1918). Országa, Németország a Központi Hatalmak tagjaként részt vett az első világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia, Törökország és Bulgária oldalán. A háborút a hadsereg formális irányításával töltötte, mint Legfelsőbb Hadúr az OKL (Oberste Kriegsleitung), a német császári hadsereg legfelsőbb katonai vezető szerve élén. A litográfia sok hasonló témájú társával együtt civil családok lakásainak falait díszítette. Szépirodalomból vett példát idézve, emlékezhetünk Jaroslav Hasek Svejk című művére, amelyben a Kehelyhez címzett vendéglőben „a császár őfelségének a képe lógott ... a falon", egészen addig, amíg „leszarták a legyek", és ezért Palivec úr felrakta a padlásra...

2 A muzeológus véleménye szerint az ilyen és ehhez hasonló képeket az első világháborús propaganda szolgálatába állították: „A képek témái korlátlan bőséggel ölelték fel a háború minden jelenségét. Megörökítették a háborúban résztvevő országok uralkodóit, katonai vezetőit stb. A mindenkori politikai hatalom a kezdetektől felhasznált minden lehetőséget (képeslap, kiadványok, képek stb.) saját politikai céljainak propagálására. Az első világháborút kirobbantó uralkodó köröknek szükségük volt a tömegek megnyerésére és aktív támogatására a háború győzedelmes megvívásához. A kormányok propagandagépezete beindult, melynek hatására a jogos önvédelem, a kulturális és harci fölény tudatában, örömmámorban úszva indultak a katonák százezrei a pusztító háborúba. A közvélemény befolyásolásának egyik hatásos eszközei lehettek a falakat díszítő színes képek, melyek a nacionalista érzést fűtötték és a harci kedvet fokozták. A legközvetlenebbül azonban az uralmi és katonai jelképekkel lehetett az érzelmekre hatni."

3 1 Nincs leltári száma. 2 Jaroslav Hasek: Svejk. Egy derék katona kalandjai a világháborúban. Budapest, 1977. 12-13. p. 3 B. Kalavszky Györgyi: „Viribus unitis", Uralmi és katonai jelképek az első világháborús képes levelezőlapokon. In: A Hadtörténeti Múzeum értesítője 4. („Kard és Koszorú", Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei.) Szerk. Hausner Gábor, Kincses Katalin Mária, Veszprémy László. Budapest, 2001. 195-198. p.