Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - BACZONI TAMÁS: A Magyar Néphadsereg különleges egyenruhái 1949-1956

gyártottak egy köpeny fölé is fölhúzható lepelszerű változatot is), és a kezeslábas szabásból kiindulva tervezték meg a felderítők leendő öltözetét, azonos szabásban, eltérő színmintázattal. 1951. február 7-én a „szerv, terv." osztály előadja, hogy elkészítették a nyári álcaruhák végleges színmintázatát, és ebből kérik 7-7 ezer téli és nyári álcázó kezeslábas legyártását.

16 Az ügy azonban még hosszan húzódott, a csapatpróbára végül csak 1951 nyarán jutottak el az első álcaruhák. A Csapatfelderítő osztály az alábbi jelentésben összegezte a próba eredményét: „Jelentés a nyári álcázó-ruha csapat kipróbálásáról 1. Jelentem, hogy a kiadott nyári álcázóruhákfat] különböző terepen kipróbáltam, és az alábbi megállapításokat tettem: a. ) A szín-minták közül a világos zöld kukoricásban, napraforgóban, nedves réten és fiatal akácosban, valamint alacsony növényzettel fedett egyéb terepen alkalmas A barna színű pedig egyéb terepen felel meg. Mindkettőből az okker-sárgával bővebben festett a legalkalmasabb. b. ) A fejrész csuklyájának jelenlegi hegybe[n] végződő kivitelét nem tartom alkalmasnak, mert ez messziről feltűnő, helyette az úszóknak használatos sapka megoldásához hasonlóan javaslom a fej felső részén egy tenyérnyi széles anyagot bevarrni, ami által a csuklya [hegye] megszűnik. Ebben a kivitelben sisakkal is bele simul a terepbe. c. ) A hónaljrészben 5 db ringlivel ellátott szellőztető nyílást javasolok. d. ) A jelenlegi zsebek méretét javaslom úgy kibővíteni a zseb alsó sarkainál, hogy a zseb befogadó képessége ezáltal nagyobb lehessen, a jelenlegi zseb behajtását kellene bővíteni, ezáltal több anyagot lehet bele helyezni. e. ) Javasolok baloldalra belső zsebet rávarrni úgy, hogy abba _ ívnyi papír teljes egészében beleférjen összehajtogatás nélkül. f. ) A mellékelt 2 minta tömeggyártásánál javaslom az összes legyártott mennyiségnek 50%-át a zöld szín szerint, 50%-át a barna szín szerint gyártani. Ennek folyományaképpen a lövész felderítő; esetleg egyéb felderítő egységeknél is célszerűbb felhasználás miatt a 2 színt felesben rendszeresíteni, pl. egy egységnél rendszeresítve 100 db álcázó ruha, abból 50 db zöld és 50 db barna legyen. g. ) Javaslom a barna színű ruhánál az arc és fül hálókat ugyanolyan színűre festeni, mint a ruha színe... 1951. augusztus 24. N. K. szds. H. V. K. Csap. Feld. ov. "

17 A Csapatfelderítő osztály véleményét messzemenőkig figyelembe vették az álcaruhák végleges kialakításakor, hiszen mind a csuklya, mind a zsebek és a szellőzőlyukak tekintetében az N. K. százados által előterjesztett javaslatok valósultak meg. 16 1773/Hbs. Csf. szerv. terv. oszt. HL VIII. 1951/Ny. 41. d. 17 HLVTII. 1951/Ny. 41. d.