Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - BACZONI TAMÁS: A Magyar Néphadsereg különleges egyenruhái 1949-1956

felső- és a jobb lábszáron egy „célzsebbel" készült, az ujjakat és a nadrágszárat gombos szűkítőpántokkal lehetett szabályozni. A téli változat a honvédségi vattaruhára hasonlított, csak a kabát két ferdén bevágott („kézmelegítő") alsózsebbel, a nadrág pedig két combzsebbel volt ellátva. A nyári öltözetet 1950 M. legénységi sapka és vászonbetétes repülő szerelő nyári cipő egészítette ki, a téli öltözetet pedig báránybundával szőrmézett téli sapka, bélelt vászonkesztyű és nemezszárú csizma. Ismeretlen okból kifolyólag ez utóbbihoz bordó (!) nemezt használtak. Létezett egy egybeszabott szerelőruha is (kezeslábas), feltehetően ezt inkább általános céllal adták ki különböző műhelyekben stb. dolgozó katonáknak, s nem (vagy nem csak) a repülőszerelők használták.

6 A páncélos szolgálati öltözet A páncélos szolgálati öltözet a szovjet mintára készült 1949 M. páncélos fejvédőből, páncélos nyári szolgálati ruhából

7 és 1950 M. páncélos téli szolgálati ruhából állt. Előbbi egy szürke, négyzsebes pamutvászon kezeslábas volt, saját anyagából készült derékszorító pánttal, gombbal szabályozható ujjakkal és szorítószalaggal szabályozható nadrágszárakkal, utóbbi pedig steppelt kétrészes vattaruha volt, szintén szürke színben, a közönséges vattakabátnál rövidebb szabású zubbonnyal és combzsebes nadrággal. Érdekesség, hogy bár erősen „munkaruha" jellegű ruházatról volt szó, mégis bevarrott vállpántokkal igyekeztek erősíteni a zubbony katonás jellegét, s mind a téli, mind a nyári ruházatra előírták a hajtóka viselését is. A fejvédőhöz páncélos védőszemüveg tartozott, a téli öltözethez pedig hosszúszárú bélelt vászonkesztyű. Karbantartó munkákhoz páncélos szerelő ruházatot is rendszeresítettek, ez gyakorlatilag megegyezett a repülőszerelő/általános szerelő (kétrészes) ruházattal. A páncélos szolgálati öltözetet (elvileg a nyári kezeslábast is) a rendes honvédségi egyenruha fölött kellett viselni, nagy melegben azonban a kezeslábast általában csak alsónemű fölé öltötték. Az ejtőernyős ugróöltözet Az ejtőernyős ugróöltözet, mint a Néphadsereg „elit" alakulatának öltözete a legmodernebb kívánalmaknak igyekezett megfelelni, s ily módon meglehetősen elütött a második világháborús hagyományokra támaszkodó általános katonai viselettől. A kétrészes ugróöltözet homoksárga (kekiszínű) vízlepergetős impregnált pamutvászonból készült, a zubbonyt két mellzsebbel, gumival húzott derékkal és gombolható ujjvégekkel látták el. Külön érdekesség, hogy a lehető legszabadabb mozgás biztosítása érdekében ragián szabású ujjai voltak (ami 6 Lásd 04634/Htpszf. Hbs. Csf. ruh. - 1951. sz. HL 1951/T 1 302. d. 7 Más forrás szerint elnevezése: „1949 M. egybeszabott páncélos ruha". Lásd 04634/1 Itpszf. Hbs. Csf. ruh. - 1951. sz. HL 1951/T 1302. d.