Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)
GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - ZÁVODI SZILVIA: Egy háztartási napló tanulságai
Például valamelyik nővér, Margit vagy Márta vigyázott a kis Istvánra, mikor az anya Edittel vagy Margittal színházba ment. A naplóban 1917 decemberében és 1919 júliusában szerepel színházi program, egyszer pedig, 1918 januárjában, hangverseny. Az édesapa szórakozását a helyi dalkör tagsága jelentette, körülbelül három-négyhavonta jelenik meg a naplóban a dalkör csekély tagsági díja. A háztartási munkák nagy részét Zahumenszkyné maga végezte, így például a mosást is, erről tanúskodik a bevételi cikkek között szereplő mosópor, lúgkő és kékítő. Egyszer tesz említést a feljegyzés ruhatisztításról és egyszer gallértisztításról. Ruhaneműk vásárlásáról kevés az információnk: egyszer-kétszer szerepel csak ruhakészíttetés a családtagok számára; külön adat a gallérok, harisnya, kalap, cipőszalag vagy -fűző, illetve egy pár szandál vásárlása. Többször fordul elő a viseleti darabok javíttatása, mint például ruha- és cipőfestés, harisnyajavítás vagy cipőtalpalás. A család hölgytagjai nyaranta befőztek. Ezt igazolja a befőttes üvegek lezárására szolgáló hólyagpapír megjelenése a feljegyzésekben, s 1918 júliusában a külön cukor mennyiség az idénygyümölcsök eltevéséhez. Lekvárt is készítettek, a naplóban egyszer fordul csak elő gyümölcsíz vásárlása, más esetben nagy valószínűséggel a saját készítésűt használták. Három tevékenység esetében található utalás külső segítségre. Már említettük, hogy a kiutalt házhoz kert is tartozott. A tavaszi hónapokban - márciusban és áprilisban - a vásárolt cikkek között voltak magvak és palánták. Külön tételként szerepelt a kertásás. Valószínűleg napszámossal ásatták fel és trágyáztatták be a kertet a veteményezés előtt. Minden évben tél végén vagy tavasz elején került sor az ún. pottyantós illemhely, a klozet tisztíttatására. Még egy háztartási tevékenység folyt házon kívüli segítséggel, a kenyérsütés. Általában havonta kétszer (esetenként háromszor) szerepel a naplóban a süttetés költsége. A kenyértésztát otthon készítették el élesztővel (egy helyen kiemelten szerepel az élesztő vásárlása kenyérsütéshez). Kisütni azonban a megkelt tésztát pékhez vitték. Legtöbb esetben két hétre elegendő kenyeret süttettek, ami körülbelül öt-hat darab négy-öt kilogrammos veknit jelentett. 1 " A napló egyforma gyakorisággal említi a kenyérsütést és az élesztővásárlást. Valószínűleg készítettek rozskenyeret is, mivel a rozsliszt is szerepel a felírtak listáján. A kenyérsütés említéséhez képest elenyésző mennyiségben fordul elő a kész kenyér tétele, péksütemények pedig csak 1919 júliusától találhatók, egyszer kifli és ötször zsemle. A péksüteményekkel együtt jelent meg a listákban a kétszersült. A kenyérsütés legfontosabb alapanyagát, a lisztet, havonta egyszer vásárolt a család nagyobb mennyiségben, az árakat megfigyelve valószínűleg mindig ugyanannyit. A gabonatermékek közül használták a grízt, a kölest, a rizst és a gerslit (az árpagyöngyöt) - az utóbbit feltehetőleg a töltött ételekben, tulajdonképpen a hántolt árpával helyettesítették a hiánycikké váló rizst. A tészták közül egyedül és csak egyszer a tarhonya fordul elő, a legtöbb esetben ezek elkészítése is a háziasszony dolga volt. Gyakran szerepel a naplóban a prézli vagy morzsa-tétel. A XX. század első 17 Magyar néprajz. Életmód. Főszerk. Balassa Iván. Szerk. Füzes Endre, Kisbán Eszter. Budapest, 1997. 458. p.
