Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)
GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - GALVÁN KÁROLY: A cs. és kir. 32. gyalogezred ezreddobosi díszbotja
Az első ezreddobos, aki kézbe vette a botot A cs. és kir. 32. gyalogezred anyakönyveinek köszönhetően kiderült, hogy ki volt abban a korban az ezreddobos. Rigó xaveri-Ferencnek hívták, és az ezrednél is született 1783. december 4-én, mert az apja akkor az ezrednél szolgált. 1813-ban házasodott, már mint ezreddobos. A napóleoni háborúban, egy zászlóalj zászló kiszabadításáért ezüst Vitézségi Eremmel tüntették ki. 1822 őszéig szerepelt az ezred anyakönyveiben. 1 " Az első karmester, aki alatt a bot használatban volt Scholl Miklósnak hívták. Bécsben született 1787-ben. 1813-tól volt az ezred karmestere, de hogy meddig, az nem állapítható meg. 1817-ben pesti lányt vett feleségül. Az ő nevéhez fűződik a Rákóczi-induló első megszerkesztése. 1820-ig szerepel az ezred anyakönyveiben. Mint „nyugpénzes Ezredbeli hangász kari mester" hunyt el 1843. március 11-én Pesten. 1 " Hol készült a díszbot? Felirata szerint Pesten, valójában Losoncon. Ugyanakkor rimaszombati városi bélyegző van rajta, mégpedig azért, mert a losonci ötvösök a rimaszombati ötvös céh tagjai voltak 1815-ben. Bár a díszbot bizonyos fogyatékosságairól fentebb írtam, de azok nem olyan jelentősek, hogy a szemlélődőt zavarnák a tárgy szépségének élvezetében. Egyedül a sas bal oldali, kissé lekonyult feje hat némileg (?) zavaróan. Összképében a díszbot a maga nemében kiemelkedő műalkotás, amelyre méltán büszke a múzeum. A remekbe készült ötvöstárgy nemzetközi tekintetben is előkelő helyet foglal el a hasonkorú dísz ezreddobosi botok sorában. 18 A Szerző katonazene-történeti archívumából. 19 Galván Károly: Resnitsek József és Scholl Miklós: „hangász kari mesterek" a cs. kir. 32. gyalogezrednél. In: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 5. Szerk. Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Kreutzer Andrea. Budapest. 2002. 121-126. p.
