Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - HORVÁTH LAJOS: Az inszurrekciós gyalogság 1809-ben

Habsburg József főherceg, Magyarország nádora, 1809-ben a nemesi felkelés főparancsnoka előkészítése során. Volt még egy korszakváltó jelentőségű eleme az 1808-as országgyűlés határozatainak, amely kimondta, hogy prevencióként, az addig kizárólag csak az ország határainak védelmére szolgáló felkelő sereg az ország határain túl is kivezényelhető - de csak akkor, ha a Birodalom örökös tartományait már támadás érte. A törvény igen részletesen körülírta a felkelési kötelezettséget.

3 Felmentést csak a fizikai vagy szellemi alkalmatlanok, sokgyermekesek, papok, tanárok, közhivatalnokok, a már katonai hivatalt viselők és birtoktalan nemesek kaptak. De még az ezek családjában lévő fegyverforgatásra alkalmas személyeknek, valamint a felmentett személyek által önmaguk helyett kiállított „nemes vagy jó magaviseletű és alkalmatos nemtelen"-eknek is hadba kellett állniuk. A törvény katonaállítására kötelezte még a káptalanokat, szabad királyi városokat, bányavárosokat, klastromokat, kollégiumokat és általában minden nemesi joggal felruházott testületet is. A felkelő had tisztjei státusukban a reguláris had tisztjeivel lettek egyenlők, beleértve a fizetést, és rendfokozatuk értékét is. A sereg vezényleti nyelveként a magyart határozták meg. 3 1808. évi II. tv.cikk 7.§. (Magyar Törvénytár, 1740-1835. évi törvényczikkek. Budapest, 1901. 379. p.) alapján írja le Rugonfalvi. R. Kiss: i. m. I. k. 30. p.