Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - GALVÁN KÁROLY: A cs. és kir. 32. gyalogezred ezreddobosi díszbotja

Ugyancsak közös zenével köszöntötték május első napját, amit előző este egy rögtönzött kis hangverseny előzött meg, mely szintén némi pénzmagot hozott. A táborban tekepályát rendezhetett be, melynek használati díja is őt illette. Mindenkor magával hordhatta az őrmestereknek járó spanyolnád botot, mellyel szükség esetén megfenyíthette a dobosokat és a síposokat. Ebből az altiszti jelvényből fejlődött ki az aranyozott gombbal és zsinórokkal ékes ezred-dobosi pálca. Mivel szolgálatban nem hordott dobot, állásának megjelölésére egy paszománnyal dúsan beborított dob-vállövet hordott, a mellén két dobverővel. Idővel már csak a századdobosok tanítómestere volt. Tevékenységi köre 1777-ben egy teljesen új feladattal bővült, ugyanis ő vezette a zenekart. Tudniillik ebben az évben rendszeresítették a már régen megtűrt és 1766-ban engedélyezett ezredzenészeket.

2 Mikor egyre inkább kezdtek karmestereket alkalmazni, az ezreddobos lett a helyettes, és fő feladatává tették, hogy menetben a zenekar élén vonuljon, valamint botjával a zenét irányítsa. Végül pedig már megkívánták tőle, hogy megfelelő zenei képzettséggel rendelkezzék. Innen már csak egy lépés választotta el a karmesterségtől: nem meglepő, hogy nagyon sok ezreddobosból lett végül is karmester. A tulajdonos: a cs. és kir. 32. gyalogezred Az 1741-es, az uralkodónőnek „életet és vért" felajánló pozsonyi országgyűlésen a magyarországi rendek október 21-i pátense révén a királynő által kinevezett Forgách Ignác ezredessel az élén új ezredet hívtak életre Pozsony gyülekező hellyel (20 század négy zászlóaljban). Az ezred 1769-től viseli a 32. számot. Először szabad toborzással túlnyomórészt Pozsony, Nyitra és a határos vármegyékből állították, később Felső-Magyarországon Kassát és környékét kapta toborzó körzetül. 1781-től az ezrednek Pest városát és részeit, valamint a határos Jászkun megyét jelölték ki toborzásra és attól fogva Pest város a toborzó körlet gyülekezőhelye, illetve a kiegészítő körlet állomása, a város háziezredei a híres „32-esek". Ez így is maradt 1918-ig.

3 Az ezred részt vett a napóleoni háborúkban, és többször is jelentős veszteségeket szenvedett. Zenekara megszűnt, és csak a tisztikar áldozatkészségéből sikerült ismét felállítani 1813-ban.

4 A napóleoni háborúk időszakában Pesten egy toborzó század működött, amely nemzeti ruhába öltöztetett zenekarral is rendelkezett,

5 ezzel is elősegítve a vidám verbuválást. 2 Barci Zoltán - Karch Pál: Ilangászok-hangszerek-hangjegyek. Budapest, 1985. 35-36. p. 3 Wrede, Alphons: Geshichte der k. und k. Wehrmacht. I. Band. Wien, 1898. 345. p. 4 Szeliger, Emil: Gcschichte des k. und k. Infanterie-Regiments No. 32. Kaisenn v. Königin Maria Theresie von seiner Errichfting 1741 bis 1900. Budapest, 1900. 178. p.