Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - BAJÁK LÁSZLÓ: A Batthyányiak halotti címerei a Hadtörténeti Múzeumban

Batthyány Lajos (lásd a 3. címert) és gr. Pergen Mária (lásd a 4. címert) elsőszülött fia és örököse, 1806-tól a 4. Batthyány-(Stratmiann) herceg, 1801-től cs. kir. kamarás, v. b. t. t.,

2í Vas vm. örökös főispánja (1806-tól), majd tényleges 1827. XII. - 1832, illetve 1848-ban és 1861-ben),

24 1809-ben a Vas megyei inszurgens lovasság ezredese volt. 1813-ban a franciák ellen, János öccsével közösen (lásd a 6. címert) felszerelt egy huszárzászlóaljat.

25 A reformkor több nemzeti és gazdasági vállalkozását támogatta anyagilag, így például az MTA igazgatósági tagja volt, miután 40 ezer forinttal járult hozzá az alapításához. 1846-ban a Cegléden létesítendő gazdaképző intézet létrehozásához adott pénzt stb. Az 1840-es években ellátta Ludberg és Körmend postamester tisztét is.

26 Nőtlen és gyermektelen volt, így a halála után a vagyonát az öccse lányai örökölték.

2

'' 1811-től a hadiékítményes Osztrák Lipót Rend középkeresztese, 1852-től az Aranygyapjas Rend lovagja, 1866-tól a Szent István Rend nagykeresztese. 2íi A gyászjelentése szerint 1870. VII. 27-én temették Németújváron. 6. GR. BATTHYÁNY (BAPTIST) IVÁN (JÁNOS) (1784. IV. 7. - Bécs, 1865. III. 26.) 75,5x54,8 cm nagyságú gyászszegélyes, a kiszögezés nyomait mutató papírlapon festett címer, és nyomtatott felirat. Lt. sz.: 99. 155. l./KE Felirata a címer fölött: Johann Baptist Gráf Batthyán, kfaiserlich] kföniglich] kammerer. A címer alatt: Gestorben am 26. Marz 1865. A felirat fordítása: „Gr. Batthyány (Keresztelő) János, császári királyi kamarás." Elhunyt 1865. március 26-án."

!0 Csücskös tárcsapajzson a Batthyány címer, fölötte kilencágú grófi koronával. A pajzstartó l-l fehér pegazus. A címer alatt jelmondat: „Fideíitate et Fortitudine". Gróf Batthyány Iván Batthyány Lajos (lásd a 3. címert) másodszülött fia, cs. kir. kamarás, és huszártiszt volt. 1813-ban ezredesként ő vezette azt a huszárzászlóaljat, amelyet bátyjával együtt a franciák ellen szerelt föl. 1825-ben 10 ezer forinttal támogatta az MTA alapítását. Az első feleségét, gr. Esterházy Máriát 23 Hof Schematismus. 1824. 70. p. Lásd még a 7. és 8. jegyzetet. 24 Lásd a 9. jegyzetet. 25 Balogh Gyula: Az 1809. évi insurrectio és francia megszállás Vas megyében. Szombathely, 1885. 29. p. 26 Magyarország Tiszti Névtára. Buda, 1846. 347-348. p. 27 Tárnok Árpád: A Batthyány hercegi és grófi nemzetség leszármazása 972-ik évtől 1871. évig. Nagykanizsa, 1875. 12. p.; MW Vas vm. 256. p.; Fallenbüchl, 1994. 107-108. p. 28 Érdemkoszorúk. 200. p.; La Toison d'or. 66. p.; Felszeghy, 1943. 298. p. Lásd még a 6. jegyzetet. 29 Lásd a 7. jegyzetet. 30 Gudemis I. k. 116. p. téves közlése szerint V. 26-án halt meg. A gyászjelentése szerint III. 28-án szentekék be a holttestét a bécsi lakásán. MOL P 1336. 9.