Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - BAJÁK LÁSZLÓ: A Batthyányiak halotti címerei a Hadtörténeti Múzeumban

Baják László A BATTHYÁNYIAK HALOTTI CÍMEREI A HADTÖRTÉNETI MÚZEUMBAN A Batthyány család ősi magyar nemesi família, amelynek a szorosabb értelemben vett története a XIV. században kezdődött, amikor a kővágóőrsinek nevezett György (|1401) esztergomi várnagy, miután Zsigmond király 1398-ban neki adományozta a Fejér megyei Battyán helységet, felvette a Batthyány nevet.

1 A család ma is használt címerét 1481-ben Hunyadi Mátyás adományozta György dédunokájának, Batthyány Boldizsárnak (fi510). A címer, amelyet II. Ulászló 1500. december 12-én változatlan formában megújított, egy kerektalpú pajzs kék mezejében magas természetes sziklát ábrázol, amelynek tetején egy fehér pelikán zöld fészkében csőrével a mellét tépve, a vérével a fiait eteti. A hegy sziklái közül egy arany oroszlán emelkedik ki, amely a szájában arany markolatú pallost tart.

2 A nemesi előnevet adó Németújvárt és a hozzá tartozó uradalmat 1524-ben a család nagy birtokszerzője, Batthyány Ferenc horvát bán kapta. 1628. február 21-én a család II. Ferdinánd királytól bárói, majd Batthyány (I.) Adám (1610-1659) révén, aki a családja emelkedését nagyban elősegítve rekatolizált, 1630. VIII. 16-án grófi rangot szerzett. /Ádám gróf Kristóf nevű fiától ( 1685) származott a későbbi hercegi, míg Pál ( 1674) nevű fiától a család grófi ága. A bárói címer (amit a grófi diploma is megerősít) az új sisakdíszt leszámítva csak jelentéktelen részletekben tér el a korábbitól, úgymint: a pelikán aranyfészekben ül, az oroszlán pedig a hegy előtt egy zöld hármas halomból növekszik. Az új sisakdíszt, a növekvő koronás, arany kettős keresztet tartó sárkányt később alig használták, ugyanis a grófi rangú családtagok sisakdísz helyett inkább grófi koronával fedték a címerüket. (II.) Adám (-1703) és gróf Strattmann Eleonóra (1672-1741) elsőszülött fia, Lajos német birodalmi grófi címet, míg a másodszülött Károly (1697-1772) 1763. december 28-án cseh, majd 1764. január 3-án, elsőszülöttségi örökösödéssel német birodalmi hercegi címet kapott. A Strattmann-hitbizomány örököse, Wilhelm von Strattmann 1726. évi végrendelete értelmében Batthyány Ádám és 1 A családra vonatkozó genealógiai adatok, ha más hivatkozás nem történik az alábbi munkákból származnak: Nagy Iván I. k. 236-254. p., pótköt. 108-115. p. és Gudenusl. k. 113-132., valamint V. k. pp. 29-30. p. Lásd még Zimányi Vera: A herceg Batthyány család levéltára. Budapest, 1962.; Füzes Miklós: Batthyány Kázmér. Budapest, 1990. 5-12. p.; Gróf Batthyány Zsigmond: őseim. Budapest, 1992.; Puskely Mária: Dr. Batthyány-Strattmann László élete képekben, dokumentumokban, történelmi mozaikkal. Budapest, 2003. 2 Nyulászi-Straub Eva: Ot évszázad címerei. Szekszárd, 1999. 58., 158. p.