Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)

KIÁLLÍTÁSOK - KREUTZER ANDREA - NAGY ANDRÁS - SZOLECZKY EMESE: Magyar millenniumi kiállítások és kiállítóhelyek, Bécs, 2001

Múzeum együttműködéséből és ötletéből született kiállítás előzményének - magyar oldalról - az 1995-ben a washingtoni Pentagon épületében felállított kiállítást tekinthetjük. A tematikájában, korszakválasztásában a többi millenáris kiállítástól kissé eltérő bécsi bemutató hatalmas anyagi és technikai ráfordítással készült. Az ötlet első vázlata Lugosi József ezredes, fegyvertörténésznek köszönhető; az anyaggyűjtés országonként megosztva, párhuzamosan folyt, az osztrák fél által kimunkált látványterv kivitelezését teljes egészében a bécsiek vállalták. A Heeresmuseum historizáló épületének előcsarnokába lépve a látogató azonnal választásra kényszerült: a hatalmas rácsos szürke fémszövedékből álló Fal egyik oldalán (Kelet vagy Nyugat) indulhatott el a lépcsőn felfelé, s rövidesen ráébredt, hogy a másik oldalra nem juthat át. A jelképes, mintegy egy méter széles, változóan 1-11 m magas áthatolhatatlan falba vágott tárlókban a korszak jellegzetes relikviáival (pufajka, rádiókészülék, szovjet katona, illetve vöröskeresztes nővér által viselt egyenruhák, csajka, konzervek, gyermekjátékok stb.) találkozhatott, amelyek bizonyára más és más emlékeket ébresztettek a két ország közönségében. Látványi ötlet, hogy a tárgyak/vitrinek némelyikét csak a fal egyik oldaláról, vagy csak részben láthattuk. Jelszavakkal, jelképekkel zsúfolt falragaszok mellett fekete-fehér, erősen raszteres fotómontázsok, kiemelt idézetek sugallták a kor komor hangulatát. A falba épültek be a vörössel jelölt tárgyfeliratok és a megvilágítás is. A nylonharisnya, az orkánkabát, a Milka-csokoládé, a Nivea krém - a szocialista bevásárló-turizmus céltárgyai - közt helyet kaptak az egykori határzár darabjai, illetve a tiltott határátkelés mai szemmel nézve olykor tragikomikus, néha szellemes eszközei is. A Fal egyikről másik oldalára csak koronként lehetett legálisan átjutni - 1956-nál, illetve a Fal leomlása után, 1989ben. Szögesdrótok, aknák és őrtornyok közegéből, a magasból tekintett a nézőre a kutyás határőr-katona. Jellegzetes seszínű Trabant állt a fal végén - akár a nyugatra igyekvő kelet-németeket is szállíthatta volna Ausztriába hajdan, a Páneurópai Piknik idején. Az egyhangú rendezettségre rásegített a hideg, barátságtalan neonfény is. A tudatosan távolságtartásra, elidegenülésre sarkalló installáció tökéletesen elérte célját. Az anyaggyűjtésben múzeumunk a már ismert társintézményeken túl igénybe vette a magyar határőrség körmendi és győri csapattörténeti gyűjteményeinek tárgyait is. A miénktől eltérő látásmód és ismeretanyag néhány olyan - számunkra evidens - relikvia elhelyezését is megkívánta az öt nagy tematikus egységre bomló kiállításban, mint például a vörös csillag, tiltó és figyelmeztető táblák a határövezetből, karszalagok, valutalapok, gyógyszerek. Összesen 69 kölcsönző (közgyűjtemények, intézmények, gyárak, települések és magánszemélyek) működött közre a kiállításban. A közös kiállítás megvalósításának egyik legnagyobb problémája abban rejlett, hogy a Heeresgeschichtliches Museum nagy időszaki kiállítóteremmel nem rendelkezik. így került sor a reprezentatív terek (előcsarnok, lépcsőház, Ruhmeshalle) felhasználására és a szó szoros értelmében vett, a kiállítási koncepciót tökéletesen megvalósító kétfelé választására. A vasfüggöny szó etimológiájára épülő bemutatási mód - a színpadi vasfüggöny árnövekedése politikai tényezővé - elgondolkodtató többsíkúságot eredményezett. Színpadképek és