Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)

KIÁLLÍTÁSOK - GALVÁN KÁROLY: A Pacor család

Pacor Ernő műszaki főhadnagy, 1927. augusztus 20. Márciusban a hadihelyzetnek megfelelően a német fronttal együtt az osztrák határon át Graz felé vonultak. „Abban a meggyőződésben, hogy a szovjet csapatok nem vonulnak be Ausztriába, Graz környékén alkalmas helyen elhelyezkedtünk. Tévedtünk. A Vörös Hadsereg mintegy 15 napra az angolokkal egyetértőleg megszállta Grazot és környékét. Május 10-én, tehát a fegyverszüneti szerződés életbelépése után elhurcolt. így töltöttem életem következő 11 és fél évét hadifogságban."

19 Már öt éve volt hadifogságban, amikor egy „trojka" (egy furcsa szovjet ítélkező valami) huszonöt évi kényszermunkára ítélte. De 1955-ben hazaszállították Magyarországra. Rákosiék még egy évig „védőőrizetben" tartották a jászberényi börtönben. Csak 1956-ban térhetett haza feleségéhez, illetve családjához. A szovjet elítélés miatt megbélyegzett volt. Bár a hadifogságban megtanult oroszul is, alkalmazást nem igen kapott. Az Országos Fordító Irodának dolgozott. A HM 0125/960. sz. rendeletével lefokozták. Csak 1966-ban tudott az Országos Műszaki Könyvtárban elhelyezkedni. A rendszerváltást követően már a Szovjetunióban is semmisnek tekintették a „trojka"-ítéleteket, de nem így Magyarországon. Pacor Ernő hiába fordult beadvánnyal dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszterhez, nem történt semmi. Rehabilitálására nem került sor. 1990. július 10-én rövid, de súlyos betegségben elhunyt. Halála után özvegye harcolt a rehabilitásáért. 1993. július 15-én „A Magyar Köztársaság Elnöke Pacor Ernő alezredest posztumusz vezérőrnaggyá" nevezte ki.

60 59 „Pacor Ernő életútja." Önéletrajz. HTM Kéziratos emlékanyag-gyűjtemény. 60 Kinevező oklevél. HTM Kéziratos emlékanyag-gyűjtemény.