Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - CZAGA VIKTÓRIA: A Harcos Emlék – szoborsors Magyarországon. (A Hentzi-emlékmű története)

A Harcos Emlék eszmei és stílusbeli rokonságban állt a bécsi Votivkirchével, azaz a Fogadalmi templommal és a temesvári emlékművel. Az első a francia gótikus székesegyházak mintájára Ferenc József szerencsés megmenekülésének

66 emlékére épült.

6

' A hasonlóság a másodikkal, a temesvári emlékművel - amely ott a várbeli Dísz téren állt - érthető módon adekvátabb, hiszen a budaihoz hasonló érdemekért állíttatta az uralkodó. Eltérés csupán abban mutatkozott, hogy miután Temesvár sikerrel ellenállt az ostromnak, és a várparancsnok sem esett el, ezért szimbolikája a győztes császári fegyverekre utalt.

68 A budai emlékműnek azonban - mint már említettük - nem művészi értéke számított, hanem mondanivalója, amely miatt a hazai közvélemény felállítása pillanatától elutasította. A korabeli sajtó azonban sudár és elegáns ércműként értékelte, amely „díszéül szolgál a térnek" és egyike a legszebbeknek.

61

' 1867 után pedig politikai pártállásának megfelelően vagy stílusában idegenszerű gótikaként,

70 vagy „szépen faragott gránit talapzaton gót modorú" emlékműnek írta le.

71 A Harcos Emlékmű felavatása - a nemzet „arculcsapása"

72 1852. július 11. A „kisvárosias biedermeier-stylt" tükröző Szent György tér 1852-ben a budai vár legelőkelőbb tere.

73 Előkelővé a kormányzói palotává lett Teleki-palota 66 1853. február 18-án ezen a helyen kísérelt meg Libényi János merényletet Ferenc József ellen. 67 1918-ig helyőrségi templomként (Garnisonskirche) szolgált. Kereszthajójában a császári vadászezredek emlékművét állították fel, s itt található a tüzérek kápolnája is. 68 A szintén öntöttvas emlékművön német nyelvű felirat hirdette, hogy I. Ferenc József állította Temesvár 1849-i hős védelmezőinek. Főalakja, kezében a vár kulcsával, a Hűség szobra volt, négy mellékalakja pedig négy sisakos, pajzsos lovag: a Becsület, az Engedelmesség, az Éberség és az Önfeláldozás allegorikus szobrai. Lásd a 36. jegyzetet! A 66 láb magas emlékművet Kranner József „építő" tervezte és építette, a szobrokat Joseph Max készítette. A baldachin s az ornamentika itt is megtalálható volt. Hunfalvy János: Magyarország és Erdély. I—III. k. Budapest, 1986. Flasonmás kiad. Buda és Pest. II. k. 316. p. Az emlékmű képe uo. 315. p. A temesvári emlébnű, hasonlóan a Harcos Emlékhez, ugyancsak 1918. október végén-november elején tűnhetett el. 1918. október 27-én még állt, mert a délelőtti, szocialisták által vezetett népgyűlésen a „szobor nyakába akasztottak kötelet és egy jókora plakátot ezzel a felirattal: „Le Ausztriával" - Kataklizma. Berkeszi István első világháborús naplója. (Temesvár, 1914. június 28-1918. október 27). Bev., vál. és jegyzetekkel ellátta Marosvári Attila. Békéscsaba, 1989. 69 Pesti Napló, 1852. július 14. 150. sz. 70 Ország Világ, 1895. április 7. 11. sz. 71 „Az oszlopokon nyugvó kúptető alatt vértbe és sisakba öltözött harczfi dőledez haldokolva, s ég felé mutató angyal borostyánkoszorút tesz fejére." Hunfalvy i. m. I. k. 89. p. Az emlékmű képe uo. 88. p., leírása későbbi szerzőknél: Liber Endre: Budapest szobrai és emléktáblái. In: Statisztikai Közlemények. Szerk. lllyefalvi Lajos. Budapest, (1929.) 64. p.; Medvey Lajos: Vezető Budapest szobrai megtekintéséhez. Budapest, 1939. 11. p.; Rajna György: Budapest köztéri szobrainak katalógusa. Budapest, 1989. 47-48. p. 72 Kossuth Lajos nevezte így évtizedekkel később a Hentzi-szobor felavatását. Kossuth Lajos iratai, i. m. 420. p. 73 A tér megítélése koronként változott, ami szorosan összefüggött a főváros fejlődésével. Az ötvenes évek előkelő teréből az 1890-es évekre már eldugott, az Isten háta mögötti, a XX. századra pedig perspektíva nélküli tér lett. Pesti Napló, 1852. július 14. 150. p.; Budai Hírlap, 1897.