Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)
ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - BABUCSNÉ TÓTH ORSOLYA: Az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület
ügyekben, helyi csoportjai vidéken képviselték a Hadimúzeum érdekeit, szervezték az intézet és a magyar hadtörténelem iránt érdeklődők táborát. Az egyesület fiókjainak működéséhez teljes függetlenséget biztosított: a fiókegyesület létesítésével azok tagjainak anyaegyesületi tagsága megszűnt, kivéve, ha ők továbbra is fenntartották közvetlen tagságukat és viselték ennek alapszabályszerű terheit. A fiókegyesületek szervezeti struktúrája az egyesületével azonos volt, a csoport munkáját az anyaegyesületi alapszabályok rendelkezéseinek megfelelően az általuk választott vezetők és tisztviselők irányították. Intéző szerve a helyi közgyűlés, a három évenként választott elnök és a két alelnök, a 25 tagú választmány és a legalább három tagból álló számvizsgáló bizottság volt. Az önállóság ellenére az egyesület vezetőségénél a vidéki csoportok vezetői kötelesek voltak a fiók működéséről negyedévenként jelentést tenni, közgyűléseik jegyzőkönyveit 15 napon belül, éves költségvetési tervezetüket december 1-jéig jóváhagyásra, éves zárszámadásaikat legkésőbb minden év március 1-jéig felülvizsgálásra bemutatni. Ezen felül tagdíjbevételük 30%-ának, egyéb bevételeik 20%-ának és az évi zárszámadási felesleg 50%-ának befizetésével hozzá kellett járulniuk az anyaegyesület fenntartásához is. Minden fiók jogi személyként, küldöttje képviseletében, mint az igazgatótanács hivatalos tagja részt vehetett az egyesület munkájában. A delegálható személyek száma a befizetett évi hozzájárulás értékétől függött: ha ez az összeg az 500 aranykoronát meghaladta akkor kettő; ha 1000 aranykoronánál is több volt, három tag képviselhette társulatát. 104 Az egyesület vidéki szerveiről nagyon kevés adat áll a rendelkezésünkre. 105 A Hadimúzeimii Lapok beszámolói szerint fiókegyesületet szerveztek Debrecenben, Komáromban és Kecskeméten, a Múzeum 1927-es viszonyait bemutató irat 106 Nyíregyházán és Szegeden létesített társulatot is említ, valamint egy per kapcsán tudomásunk van Szentesen szervezett helyi csoportról is. 107 Valószínűleg e fiókegyesületek többsége soha nem kezdte meg tevékenységét, az érdektelenség és a szervező erő hiánya miatt e kezdeményezések sorra kudarcot vallottak. Az egyetlen ténylegesen prosperáló fiókszervezet a debreceni volt, 108 mert a Hadimúzeumi Lapok Fiókegyesületi híreiben csak ennek a csoportnak a tevékenységéről tudósított viszonylag rendszeresen, illetve a fiókegye104 ASZ 41-44. § 105 A vidéki levéltárakban végzett kutatások, valamint a helyi periodikumok áttanulmányozása után talán pontosabb képet kaphatunk az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület országos hálózatáról. 106 HL HTM 50/Eln. 1927. 107 BFL Jogszolgáltatási Iratok Részlege, Budapesti büntető királyi törvényszék B XXVII. 1832/1927. 108 A Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban (a továbbiakban: HBM Levéltár) a Feloszlatott egyesületek fondjában megtalálhatóak a Debreceni Hadimúzeum Egyesület feloszlatásával kapcsolatos hivatalos iratok. Sajnos maga az egyesületi irattár elveszett, amikor 1934 novemberében Debrecenből megküldték az anyaegyesületnek. Horváth Károly ügyvezető alelnök helyett Aggházy Kamii, a Hadimúzeum igazgatója vette át. Jelenlegi sorsa ismeretlen. - E helyen szeretném megköszönni a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár munkatársainak a tanulmány elkészítéséhez nyújtott segítségét.
