Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - BABUCSNÉ TÓTH ORSOLYA: Az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület

helyezték el. A múzeumi rész számára átengedett termek már a beköltözéskor is szűkösnek bizonyultak, s csupán a raktározás lehetőségét biztosították. A Honvédelmi Minisztérium 1921-ben a Múzeum részére kiutalta a Mária Terézialaktanya egy szárnyát, de ez az épületrész, mely 1929-ig volt a Hadimúzeum otthona, sem terjedelmével, sem építészetileg nem felelt meg a múzeumi elvárásoknak.

81 A gyűjtemény húsz szűk, bemutatásra alkalmatlan kaszárnyaszobában volt elhelyezve, míg nagyobb, főleg haditechnikai eszközei a Gubacsi úton bérelt raktárban pihentek. A múzeum vezetésének végső célja a budavári Ferdinánd- (Nándor-) laktanya átengedésének kieszközlése volt. Az épület nyugati szárnyát

82 a honvédelmi miniszter végül 1924-ben a m. kir. Hadtörténelmi Múzeum számára elvben átengedte, de mivel az átalakításhoz szükséges pénzfedezet nem állt a minisztérium rendelkezésére, a felújításához s a múzeumi céloknak megfelelő átépítéséhez szükséges összeg egy részét, az erre a célra szervezett egyesületi tárgysorsjáték jövedelméből kívánták finanszírozni. Megrendezését a honvédelmi tárca támogatásával

83 a pénzügyminiszter 115.571/1925. számú rendelettel engedélyezte. Az egyesület 100 000 darab sorsjegyet

84 bocsátott ki, egyenként 50 000, összesen 5 milliárd korona értékben. A megnyerhető főnyeremény egy teljesen felszerelt cséplőgép volt, a legkisebb nyeremény értéke is elérte az egymillió koronát.

81 81 Pongó 23. és 26. p. 82 A mai Hadtörténeti Intézet és Múzeum Tóth Árpád sétány felőli, a Déli pályaudvarra néző része. 83 HL Honvédelmi Minisztérium Elnöki iratok (a továbbiakban: HM Eln.) 10.818/1925. 84 A tárgysorsjáték szelvényei a HTM Plakát- és aprónyomtatványtárban 72.411.1 és 72.412.1/Nyt. szám alatt. 85 Hadimúzeumi Lapok, 1925. 1. sz. 30., 32. p.