Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)
ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - BABUCSNÉ TÓTH ORSOLYA: Az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület
nemzeti műveltség, az irodalom, a művészet, valamint a magyar nyelv ápolását, fejlesztését és terjesztését. 19 Az 1953 előtt Borsod-Miskolci Múzeumnak 20 nevezett intézményt 1899-ben a Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeum-Egyesület alapította. Az első világháború előtt a múzeumi osztály javaslatára, Miskolc város és Borsod vármegye közös tulajdonába és a két hatóság kezelésébe került. A közgyűjtemény számára a város megvásárolta a református főgimnázium épületét, melynek teljes egészét 1926 végén bocsátotta a múzeum rendelkezésére. A felújított épület 1927 szeptember havában nyitotta meg a kapuit a látogatók előtt. 21 Mint a fenti példákból is kitűnik, a múzeumok alapításának céljával szerveződött egyesületek a XLX. század utolsó évtizedeiben, főleg az 1890-es években alakultak. A XX. században csak két hasonló kezdeményezéssel létrejött közgyűjteményről tudunk. Az egyik az 1917-es alapítású szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum, 22 mely a Zrínyi-kultusz ápolása és a korabeli eseményekre vonatkozó ereklyék gyűjtése és megőrzése érdekében alakult, a hős nevét viselő múzeum-egyesületnek köszönheti viszonylag megkésett létrejöttét. 23 A másik az 1923 óta működő Kanizsay Dorottya Múzeum, melyet valószínűleg az ugyanebben az évben, Mohács történelmi múltjának tudományos kutatása, az erre vonatkozó emlékek összegyűjtése, a közművelődés fejlesztése, tudományos előadások tartása és közkönyvtár létesítése céljából alakult II. Lajos Múzeumegyesület 24 alapított. 2 " Az itt felsorolt kulturális társaságok az 1930-as években megváltozott hivatással ugyan, de még működtek. 26 Feladatuk ekkor már az általuk létrehozott intézmények további támogatása volt. Az 1920-as években az ilyen társadalmi támogatottsággal nem rendelkező vidéki s fővárosi közgyűjtemények maguk kezdeményezték hasonló társaságok megalapítását, és neves személyiségek patronálásával, a hiányzó vagy nem elégséges állami támogatás pótlására új feladatkörű múzeumegyesületek kezdték meg munkájukat. Múzeumuk anyagi és erkölcsi támogatására, gyűjteményeik gyarapítására, kidturális rendezvények szervezésére, a magyar tudományos élet előmozdítása érdekében megszervezték saját pártoló társaskörüket és irányították annak munkáját. Vidéken kettő, a Debreceni Múzeumbarátok Köre 1928-ban, a miskolci Múzeumpártoló Egyesület 1929-ben kezdte meg önálló tevékenységét azzal a céllal, hogy gyarapítsa a múzeum gyűjteményeit; erkölcsi és anyagi támogatást 19 Magyar Minerva, 647. és 658. p.; Magyarország múzeumai, 234. p. 20 Ma: Hermann Ottó Múzeum, Miskolc. 21 Magyar Alinerva,486. p.; Magyarország múzeumai, 96. p. 22 A Magyar Minervában a múzeum nem, csak az egyesület adatai szerepelnek. 23 Magyar Minerva, 643. p.; Magyarország múzeumai, 81. p. 24 Magyar Minerva, 500. p. 25 A Magyar Minervában csak az egyesület adatai szerepelnek, s egyedül a társulat elnevezése utal alapító vagy múzeumot támogató céljaira. Lásd még: Magyarország múzeumai, 77. p. 26 A Magyar Minerva VI. kötete az 1930. polgári év, illetve az 1930-1931. tanév adatait összesíti. Mivel az évkönyv szerkesztői az 1930-ban működő, adataikat megküldő társulatokat vették fel a jegyzékbe, az általam felsorolt egyesületek ekkor még léteztek.
