Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - BABUCSNÉ TÓTH ORSOLYA: Az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület

téneti jellegű gyűjtemények alakultak. Ez utóbbi közművelődési intézmények többsége társadalmi kezdeményezésnek, a helyi értelmiség által támogatott ún. múzeumalapító egyesületeknek köszönhette létrejöttét. Az ilyen egyesületek egy részét azok az 1870-es és 1880-as években megalakult műkedvelő történeti és régészeti egyletek képezték, melyek elnevezésüket és hivatásukat megváltoztatva a század végére sorra múzeumegyesületekké váltak, s az évek során felhalmozott gyűjteményüket részben vagy egészben a közönség számára látogathatóvá tették. A másik csoportba azon társulatokat lehet sorolni, melyek az 1890-es években kifejezetten alapítási céllal alakultak, vagyis azzal a szándékkal, hogy összegyűjtsék a szűkebb hazájukra vonatkozó történeti emlékeket, művészeti alkotásokat, a táj természeti kincseit stb., s azokat a nyilvánosság számára elérhetővé tegyék. A régészeti, néprajzi és helytörténeti vonatkozású anyagokat őrző s helyenként botanikai és zoológiai tárral is kiegészülő, társulati tulajdont képező gyűjtemények többségét az 1910-es és 1920-as évek folyamán egymás után a városnak adományozták. Székesfehérvár múzeumalapító egyesülete 1910-ben jött létre az 1873-ban létesült Történeti és Régészeti Egyletből. A Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeum Egyesület már alakulásának évében elhatározta, hogy gyűjteményét nyilvános múzeummá

3 fejleszti. Az immár közgyűjteménnyé vált intézet fenntartását továbbra is az egyesület vállalta, hivatása annak „gyarapítása, á megye és a város területén levő történelmi emlékek nyilvántartása és gondozása, tudományos kutatások előmozdítása és azok feldolgozása, előadások, nyomtatványok útján a közművelődés és a muzeális érzés fejlesztése és terjesztése" volt.

4 A Tiszavidéki Régészeti Egyletet 1877-ben Tariczky Endre plébános alapította, mely 1896-ban múzeum- és könyvtáregyletté vált Tiszafüredi Múzeum- és Közkönyvtár Egyesület néven. 1894-ben a város képviselőtestülete az új városházán két szobát engedett át a gyűjteménynek, s évi 300 korona segélyt szavazott meg számára. A múzeumot az 1930-as években az állam is támogatta.

5 A társulat gyűjteménye képezi a mai városi közgyűjtemény

6 alapját. Kaposvár közművelődési intézményének története 1877-ig, a Somogyvármegyei Régészeti és Történeti Társaság megalakulásáig nyúlik vissza. 1909-ben a Somogymegyei Múzeumi Egyesületté alakult társulat az összegyűlt régészeti és történeti anyagból megalapította a Somogyvármegyei Múzeumot. A meglévő gyűjtemény később néprajzi, képzőművészeti és természettudományi anyaggal egészült ki. Az egyesületet 1936-ban Gróf Széchenyi István Múzeum néven közgyűjteménnyé nyilvánították. 1951 óta Rippl Rónai József nevét viselve működik az egykori vármegyeházán.

7 3 Ma: Szent István Király Alúzeum, Székesfehérvár. 4 Magyar Minerva. A magyarországi múzeumok és könyvtárak címkönyve. VI. k. Budapest, 1930-1931. (a továbbiakban: Magyar Minerva) 625. p. 5 Magyar Minerva, 662. p.; Magyarország múzeumai. Múzeumlátogatók kézikönyve. Főszerk. Balassa M. Iván. Szerk. Király Elvira. 2. kiad. Gyula, 1996. (a továbbiakban: Magyarország múzeumai) 170. p. 6 Ma: Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred. 7 Magyar Minerva, 439. és 443. p.; Magyarország múzeumai, 208. p.