Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)
KIÁLLÍTÁSOK - KREUTZER ANDREA - NAGY ANDRÁS - SZOLECZKY EMESE: Magyar millenniumi kiállítások és kiállítóhelyek, Bécs, 2001
együttest is: a zalai Bajcsa várában (Weitschawar), a Kanizsától délre 1578-ban a stájer rendek pénzén emelt erősség területén 1995 és 2001 között folyt ásatások egyes darabjait, fényképen. 1 Az Osztrák Állami Levéltár modern épülete ugyan alaprajzában meghökkentő, de állandó, műtárgybarát installációjú és világítású, nívós, klimatizált kiállítóteremmel rendelkezik. Évente többször, más és más témakörben és színvonalon rendeznek itt kiállításokat. „Bejáratott" helyről van tehát szó, akárcsak az ÖNB esetében. Bár látványtervi variációs lehetőségeinket erősen korlátozta a súlyos, sárgaréz-fa szerkezetű, élénkvörös textilezésű üveges falivitrinek helyhezkötöttsége, az asztali tárlók nehezen mozdíthatósága, hatalmas szabad falfelületek is rendelkezésünkre álltak. A falakon körbefutó képsín segítségével pillanatok alatt, a fal tönkretétele nélkül építkezhettünk; a metszetek, iratok függesztéséhez szellemes, könnyen kezelhető, három méretben előállított fa képkeretek álltak bőségesen a rendelkezésünkre. Némi nehézséget csupán a tárgyak installálása jelentett, de ez - véleményünk szerint - egy levéltári kiállítóhely esetében bocsánatos. Külön szólnunk kell a megvilágításról. Síneken mozgó, felső spotlámpás rendszerrel állíthattuk be a kívánt fényeket - ahogyan az összkép kívánta -, s 12 kapcsoló segítségével, szakaszolhatóan olthattuk le vagy gyújthattuk fel egyes elemeit. A tárlók, vitrinek egyébként kevés kivételtől eltekintve rendelkeztek saját műtárgybarát világítással is. Ennek csupán az a hátránya, hogy nem lehet őket áthelyezni, átcsoportosítani. Miután a dokumentumok, iratok válogatása itt is megtörtént, az építés rutinosan, zökkenőmentesen haladt, nem utolsó sorban bécsi levéltári delegátusaink állandó aktív közreműködésének köszönhetően. A házbeli restaurátorok készségesen pótolták a hiányzó fényvédő fóliákat. A helyiek nem elégedtek meg a központi plakáttal sem, saját tervezésű, házilag másolt színes szóróanyaggal hívták fel a kutatók figyelmét a készülő kiállításra. Mivel - saját kiállításkivitelezők híján - első ízben dolgozott látványtervező és kiállításépítő stáb náluk kiállításon, nagy sikert aratott a terem két falát uraló két óriásfotó-összeállítás. A két metszet egyike Hungáriát ábrázolja; a másik török-magyar csatajelenet, kétoldalt életnagyságú hajdúkatona, illetve janicsár térbe helyezett figurájával. A látványos kiállítási segédanyagok azonnal elnyerték az osztrák kollégák tetszését, akik nap mint nap bekukkantottak a szépülő-épülő kiállításba; lelkesen és szívesen segítettek, ha valamiben erre szorultunk, büszkén sajátjuknak érezték a kiállítást. E kiállítás esetén nem törekedtünk kizárólag eredeti dokumentumok bemutatására. Ennek megfelelően régészeti anyagról és metszetekről készült fényképekkel, fénymásolatokkal is dolgoztunk. Az eredetiség követelményéhez kizárólag a tárgyak esetében ragaszkodtak a rendezők. 1 Bajcsavár további érdekessége, hogy fegyveranyagát ma a grazi Zeughausban őrzik. 2002-2003 folyamán három helyszínen (Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg, Hadtörténeti Múzeum, Budapest, Landesmuseum Joanneum, Zeughaus, Graz), közös osztrák-magyar kiállítások és konferencia keretében kaptak és kapnak nyilvánosságot e kutatási eredmények: „Weitschawar / Bajcsa-Vár. Egy stájer erődítmény Magyarországon aló. század második felében." Lásd a hasonló című kiállítási katalógust (szerk. Kovács Gyöngyi), Zalaegerszeg, 2002.