Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - R. VÁRKONYI ÁGNES: A múzeum gondolata a felvilágosodás korában és a reformkorban

Római régiségek Jacobus Tollius utazó és tudós pannóniai útleírását tartalmazó könyvének második, 1114-es kiadásából és a társadalmi művelődés nélkülözhetetlen forrása. Miként a lencsék - Kepler kifejezésével élve - fókuszba gyűjtik a fényt, a múzeum az emberiség tudásanyagát koncentrálja, ablak a világra, és az ország megmutatja, amit sajátjából a nagy egészhez hozzátehet. Vagyis a múzeumok a nemzetek szellemi színvonalát reprezentálják. Kettős tükör minden múzeum: megmutatja a nemzet arcát és az áttűnő másikat, a világ, az emberiség, az univerzum arcvonásait. Teleki József elveiből nyilvánvaló: felismerte, hogy a gyűjtemények terjesztik az ország jólétéhez elengedhetetlen tudást és műveltséget. Az angol tudományosság kapcsán jegyezte meg: összefüggés van a nép anyagi helyzete és szellemi színvonala, továbbá az ország fejlődése és az államforma között. „Amely nép szegény, hamar tudatlanná lesz... Az angliai gubernálásnak formája is kedvez a tudományoknak. Minden ember azt gondolja 's mondja a mit akar, másutt még tudni sem szabad mindent, nemhogy gondolni." Majd Rousseauval vitázva: „Bármely nép vagy kor történetét nézzük, napnál világosabb, hogy mindig, mindenütt kölcsönhatás figyelhető meg a népek és országok boldogságának, az erkölcsök integritásának és a tudományok viszonyának alakulásában."

30 30 Idézi: Csanak, 1983. 90., 234. p.