Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)

KIÁLLÍTÁSOK - GALVÁN KÁROLY: A Pacor család

illető milyen honos. Az alakulatok helyőrségből helyőrségbe helyezésével egyes családokon belül előfordult, hogy a testvérek mindegyike a Monarchia más-más országában, tartományában született. Ezeket a gyerekeket az akkori (hadseregbeli) szólással „hátbőrönd gyerekeknek" (Tomister-Kind) nevezték. A Pacor katonadinasztia „alapítója", Pacor József Illyria tartomány Ranziano (ma: Rence, Szlovénia) nevű helységében született. Az ő négy fia magyarországi helyőrségekben látta meg a napvilágot. A harmadik generációból egy fiú és két leány morvaországi, két leány csehországi, míg négy fiú és egy leány magyarországi garnizonban született. A következő nemzedék - amelyik a második világháború idejében szolgált, illetve élt - négy fiúsarja közül kettő morvaországi, egy-egy pedig tiroli, illetve budapesti helyőrségben, a három lány közül egy Bécsben, kettő pedig Budapesten jött világra. Pacor Albert két unokája az 1920as években Csernovicban (ma: Csernovci, Ukrajna) született. (A kiállításon egy térkép mutatta be a Pacorok, illetve házastársaik és a leszármazottak születési helyeit.) A katonatiszt apával együtt a gyerekek helyőrségből helyőrségbe költözködtek. Elemi iskoláikat is sok helyütt végezték. Esetenként kijárták a helyi gimnázium egy-két osztályát. A család anyagi helyzete nem tette lehetővé, hogy civil iskolában tanuljanak, a tiszti fiúk számára csak egy lehetőség volt: valamelyik katonai tanintézetbe való felvétel. Ha ezeket az iskolákat sikerrel elvégezték - a XLX. század közepén 16 éves korban -, felvételt nyertek a bécsújhelyi katonai akadémiára és azt befejezvén 18 éves korukban tisztté avatva beosztották őket valamelyik cs. kir. ezredhez szolgálattételre. A dinasztiaalapítót követő generációk fiai - Albert leszármazottai kivételével - mind katonák lettek. így mindhárom generációból négy-négy fiú. A család leányai is legtöbbször katonafeleségek lettek. A harmadik generáció egyik lányának két gyermeke is a katonai pályát választotta. A Pacor családnak tizenhárom férfi tagja lett katona és házastársi kapcsolat révén még további nyolc főnek ez volt a hivatása. Külön meg kell említeni Pacor (I.) Kálmánt, aki 17 évesen tizedesként kezdte meg katonai szolgálatát, de rátermettségére való tekintettel már 19 évesen az ezredében 2. o. hadnaggyá léptették elő. Testvéreihez hasonlóan ő is elvégezte a bécsi vezérkari iskolát (Kriegsschule). 1873-ban mindhármukat - mivel magyar honosok voltak - áthelyezték a m. kir. Honvédséghez. Valószínűleg szempont volt, hogy mint vezérkari tisztek, erősítsék az új honvédség fejlesztését. Az első világháború idején szolgáló Pacor fiúk közül egy a bécsújhelyi katonai akadémiát, egy pedig a bécsi katonai műszaki akadémiát végezte el. Az akadémiákon a képzési idő közben megnövekedett és ez a két fiú már húsz, illetve huszonegy éves volt, amikor hadnaggyá avatták őket. Két fiú a pozsonyi cs. és kir. gyalogsági hadapródiskolát járta ki, és először hadapród tiszthelyettesek lettek, majd 19 éves korukban hadnagyok. Mind a négyen a közös hadseregben kezdték szolgálatukat. Kettő közülük később átkerült a m. kir. Honvédséghez. A második világháború idején szolgált négy Pacor fiú mindegyike elvégezte a Ludovika Akadémiát, és Szent István napján avatták őket hadnaggyá, illetve főhadnaggyá.