Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)

GYŰJTEMÉNYI - ÉS MŰHELYMUNKA - CS. KOTTRA GYÖRGYI: Szabálytalan szabályosok. Gyalogsági zászlók a két világháború között, 1919-1938

dolgozatunk tárgyául szolgáló zászlók esetében igen gyakran külön magyarázattal kellett szolgálni a Madonna használatának okáról és jelentéséről." A zászlóra írható jelmondat azonban minden, csak nem „szokásos". Első szabályozása (1743) óta sem a birodalmi, sem a magyar katonai zászlókon nem volt semmilyen felirat, a „szabályszerű", de még a „nem szabályszerű" 1848/49-es honvédzászlókon sem. A felirat (alakulatmegnevezés és jelmondat) mindig a zászlószalagokon szerepelt. Miután sem az 1920-as rendszeresítésű lovassági zászlókon, sem az 1938-as zászlórendelet zászlóin nem lehetett semmiféle felirat, feltételezhetjük, hogy a Fővezérség vagy Horthy Miklós ezen engedménnyel vélte befolyásolni a közönség zászlóadományozó kedvét. A magyar köztudatba kiirthatatlanul belevésődött romantikus toposz a zászlóra lelkesítő szavakat hímző honleányok képe

16 és az a, vélhetőleg a Rákóczi-zászlók hagyományából és az 1848-as nemzetőrzászlókból

1 is leszűrt vélemény, hogy a zászlókon feliratnak, jelmondatnak szerepelnie kell. A nagyvonalúan vagy inkább csak nagy vonalakban történt szabályozás eredménye a frissen adományozott zászlóknál a viszonylagos méretazonosság és az azonos jelképrendszer mellett a legváltozatosabb zászlók megszületése lett.

18 A vizsgált zászlók alapján az alábbi típusok határozhatók meg. A szabályozástól teljesen eltérő zászlók Ez a válfaj a legkorábban készült zászlókat foglalta magába. A Nemzeti Hadsereg 9. gyalogezrede zászlaja, melyet a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének szegedi csoportja adományozott 1920-ban. A fecskefarkú, brokát zászló körben rojtozással díszítve, előlapján babér és tölgyágból öszzefont koszorúban „MAGYAR NEMZETI HADSEREG" felirattal, hátlapján hasonló koszorúban „PRO PATRIA" felirat.

1

" A fecskefarkú zászló a XVII-XVHL században igen népszerű volt, később is fel-felbukkan, mivel „magyarosnak" tartották.

20 A XX. század elején már nagyon 15 A ceglédi ezred zászlószenteléscn Zadravecz István tábori püspök így érvelt: „...a múlt és jövő van ebben a szent zászlóban. Ez a múlt: a Nagyasszony és a teljes magyar címer. Egyik a Nagyasszony! Nem a felekezetnek, hanem a magyarságnak szimbóluma. Ideál, amely ott mosolygott őseink ajkán, ideál, amely megszenteli az ő porladó csontjaikat." A ceglédi ezred zászlószentelése Örkénytáborban. 1920. október 3. HL HM. Elns. A. szn.-1920. 16 A valóságban az állandó hadsereg zászlóit, ideértve az 1848/49-es szabadságharc „szabályszerű", központilag készíttetett honvédzászlóit is, zászlókészítő műhelyekben, „iparszerűleg", férfiak készítették. Kivétel természetesen akad pl. a 85. honvédzászlóalj zászlaja. HTM 0039/Z1. 17 Az 1848-as Nemzeti Orsereg zászlóinak egy részét valóban házilag hímezték. 18 1922-ben fölmerült, hogy a korábban a Nemzeti Fladseregnek adományozott zászlók nem mindenben felelnek meg a m. kir. Honvédségről szóló 1921. évi XLIX. törvénycikk 3. §-nak. A minisztériumi véleményezésben hangsúlyozták, hogy mivel ezek felajánlásra készültek, mint történelmi emlékek megtarthatók. A túl magas készítési költségek miatt azonban lecserélésüket későbbi időpontra halasztották. Válasz a külügyminisztérium színes zászlókép igényének tárgyában. HL HM Eln. 1. 11865/38118. 1922. 19 FAszn. 20 Ez a vélemény abból a tényből alakulhatott ki, hogy a XVIII. században a magyar felállításé huszárezredek (a már érvényben lévő szabályozástól eltérően) fecskefarkú zászlót használhattak.