Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)

GYŰJTEMÉNYI - ÉS MŰHELYMUNKA - SALLAY GERGELY PÁL: "Hősök jutalma." Hivatalos állami első világháborús emlékjelek a Hadtörténeti Múzeumban

Az Antant például eleve a vesztes államoknál magasabb erkölcsi szintre helyezkedett azáltal, hogy győzelmi érmein a „Nagy háború a civilizációért" szöveget rendszeresítette. (Ezek az érmek egyértelműen érzékeltetik, hogy a másik oldal az emberiség ellen, annak pusztulására fogott fegyvert.) Ezzel szemben a Központi Hatalmak utódállamainak emlékjelei a hazáért és - Magyarország esetében - Istenért folytatott küzdelmet hangsúlyozzák. Az Istenre tett utalás az Antant által hivatkozottnál is magasabb régiókba emeli a küzdelmet, és ezzel kívánja annak jogosságát - illetve az utána elszenvedett sérelmek méltánytalanságát - igazolni. Mindez bizonyítja tehát, hogy mindkét harcoló fél emlékezetében milyen magasztos emlékként jelent meg a háború, még ha a lövészárok két oldalán álltak is egykor. A továbbiakban számba vesszük az egyes hadviselő államok gyűjteményünkben található, vonatkozó kitüntetéseit, bemutatjuk azok alapításának hátterét, adományozásuk körülményeit, valamint azon érdekességeket, amelyek esetenként a numizmatikán és falerisztikán túlmutatva társadalmi, hadtörténeti jelenségekre is ráirányítják a figyelmet. AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK 1917. áprilisi hadba lépésével, azt megelőzően pedig háborús segélyekkel és hadianyag-szállítással az Egyesült Államok az Antant hatalmak javára döntötte el a világháború kimenetelét. Az ország haderejének fegyveres beavatkozása Európában nem kizárólag külpolitikailag - a semlegességi politika feladása által - hozott változást Amerika számára. A háború az amerikai kitüntetéstörténet szempontjából is mérföldkőnek számít. Egyfelől azért, mert 1918-tól először engedélyezték a hadsereg katonái számára, hogy más államok kitüntetéseit elfogadják és viseljék.

9 Ebben kétségtelenül a szövetséges kitüntetések háború alatti nagyszámú adományozása játszott szerepet. Másfelől az Egyesült Államok diplomáciai közeledését tükrözi a szövetséges győzelmi érmek közös tervének elfogadása és alkalmazása is. A Győzelmi Erem kibocsátása kapcsán arról a precedensértékű jelenségről is beszámolhatunk, hogy bevezették a kitüntetésszalagra rögzíthető, egyes csatákban való részvételt jelző fémpántok viselését. Ez több országban már a XIX. században gyakorlattá vált. A hadsereg részére 14 ilyen pántot rendszeresítettek az éremhez, valamint 5 másikat, amelyek az ország meghatározásával jelölték azok szolgálati helyét, akik az adott 14 csatában nem vettek részt. Szalagsávon történő viselés esetén a pántokat bronz csillagok helyettesítették. (Külön érdekesség, hogy a britek - bár alkalmazásuk legbuzgóbb hívei voltak - saját győzelmi érmükhöz semmilyen pántot nem alapítottak.)

10 9 Foster, Frank C. - Borts, Lawrence H.: A Complete Guide to United States Military Medals 1939 to Present. Fountain Inn, 2000. 6. p. 10 Uo. 6-7. p.