Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - R. VÁRKONYI ÁGNES: A múzeum gondolata a felvilágosodás korában és a reformkorban

R. Várkonyi Ágnes A MÚZEUM GONDOLATA A FELVILÁGOSODÁS KORÁBAN ÉS A REFORMKORBAN* „Mi a Múzeum?" - kérdezte egy diák 1847-ben,

1 amikor a klasszicista Nemzeti Múzeum éppen hogy kibontakozott az építőállványzat erdejéből. Mi a múzeum? - kérdezzük ma, amikor szemünk előtt vált muzeális tárggyá áttekinthetetlen szörnyűségeivel a XX. század. Mi volt az eszme, amit kétszáz évvel ezelőtt megtestesített? S mi a múzeum gondolata napjainkban, a XXL század elején, amikor a rombolás, a diktatúrák, a jóvátehetetlenség emlékeivel élünk, és előretekintünk a virtualitásba. Gondos munkák foglalják össze a Nemzeti Múzeum történetét, de erre nem adnak választ.

2 Sokmindent kellett tisztázniuk. Az alapítás elhúzódott. Majdnem fél évszázad telt el a császári engedéllyel megerősített alapítólevél és a méltó otthon felavatása között. A Múzeum viták tüzében épült.' Kérdések ostromolják ma is. Mit alapított Széchényi Ferenc? Könyvtárat vagy múzeumot? Ki az alapító? Széchényi vagy József nádor? Mikor jött valójában létre? 1802 vagy 1808 az alapítás éve?

4 * Az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya és a Magyar Nemzeti Múzeum által szervezett „Múzeumaink születése és jövője. Széchényi Ferenc adományának 200 évfordulóján" című konferencián, 2002. november 7-én elhangzott előadás szerkesztett, jegyzetelt változata. 1 Nyilfi: Riárdi nótárius Pesten. Regélő, 1847. 47. sz. 371. p.; Zádor, 1960. 395. p. 2 Kubinyi, 1848. 1861. p.; Szálai, 1902.; Korek, 1976. 7-23. p.; Fejős, 1962. Múzsák kertje. A magyar múzeumok születése. Bp., 2002.; Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002.; A 200 éves Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményei. (Szerk. Pintér János) Bp., 2002.; Spielwelten der Kunst. Kunstkammerspiele. (Hrsg. WilfríedSeipel.) Ausstellung des Kunsthistorischen Muscums Wien, 21. Mai - 2. August 1998. Wien-Milano 1998. - Már 1812-ben nyilvánvaló, hogy épületre nélkülözhetetlenül szükség van, de az országgyűlés és a kancellária hiába foglalkozik az ügygyei, hiába vert indulót a sajtó, az Udvari Építészeti Hivatal halogatta a választ. Végre 1836-ban az országgyűlés döntése alapján Pollack Mihály megkapta a megbízást, ám országos adakozással megteremtett anyagi segítséggel is csak 1846-ra épült fel a nemzet Múzeuma. Zádor, 1964. 3 Zádor, 1955., 1964. 4 József nádor a század elején a Nemzeti Múzeum, majd az MTA alapítási törekvéseknek buzgó pártfogója volt, különben elvesztek volna a bécsi hatóságok útvesztőjében. Horváth István, „az új Széchényi Könyvtár tudós őre,... Nemzeti érzés és nemzeti tudomány őnála elérte autarchiáját... Munkája felett a »felséges nádor áll« patronusként, aki a Nemzeti Múzeum ügyeinek legfőbb irányítója." Szekfü, 1935. V. k. 278., 381. p. - „1802. november 25. Széchényi Ferenc a nemzetnek ajándékozza könyvtárát és gyűjteményét" - „Az 1802-ben a Széchényi Ferenc gróf által alapított múzeum és könyvtár állománya..." Glatz Ferenc (szerk.): Magyarok krónikája. Budapest, é. n., 359., 397. p. - Nem Széchényi Ferenc alapította, hanem József nádor gondoskodásából jött létre: Stockné, 2002. 71-74. p. - Az 1802. évi alapításról: Lovag, 2002. 55. p.