Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)
GYŰJTEMÉNYI - ÉS MŰHELYMUNKA - LUGOSI JÓZSEF: A Hadtörténeti Múzeum legújabb fegyverkollekciója (2. rész)
Lugosi József A HADTÖRTÉNETI MÚZEUM EEGÚJABB FEGYVERKOUEKCIÓJA (2. RÉSZ) 1 Forgópisztolyok Először főképpen a pisztolyoknál jelentkezett az ismételhetőség igénye, s a lovasságnál leginkább, mert a pisztolynak minden lövés utáni töltése rendkívül hátrányos volt a lovas számára. Az sem véletlen, hogy Észak-Amerikában tűnt fel először és lett közkedvelt maroklőfegyver az ismétlésre alkalmas, egy kézzel is működtethető forgópisztoly (revolver), mivel ott a lovas embereknél ismeretlen volt a kard és a szablya. A puskaművesek kezdetben több cső összeszerelésével szerkesztettek úgy-ahogy ismétlésre is alkalmas pisztolyt. Ezek azonban, a kedvezőtlen súlyelosztás miatt is, csakhamar feledésbe merültek a tökéletesebb, egycsövű forgóhengerrel szerelt pisztolyok megjelenése után. (A forgó-többcsövű pisztoly elve később a Lefaucheux-féle zsebpisztolyoknál tűnt fel ismét.) S. Colt neve olyannyira belelényegült a forgópisztoly fogalmába, hogy a köznyelvben gyakran mindenféle forgópisztolyt „colt"-nak neveznek manapság is. S. Colt, bár maga is szerkesztett forgópisztolyt, valójában ízig-vérig üzletember, ravasz fegyverkereskedő volt, aki nagyszerűen értett az élet „fegyverigényes" területeinek kiaknázásához. Tény, hogy S. Colt a szabványosított alapokra helyezett gyáripari fegyvergyártás megteremtője volt. Forgópisztolyai ún. perkussziós fegyverek voltak, miként perkussziósak voltak az Észak-Amerikában és Európában készített Colt-(utánzat)ok is. Mivel a lőfegyver tűzgyorsasága az újratöltési, -lövési fogások számának csökkentésével is növelhető, az angol Adams oly módon tökéletesítette Colt forgópisztolyát, hogy a billentyű hátrahúzásával egy időben megfeszült a kakas és fordult a henger is. A későbbi Adams-típusok és Adams-(utánzat)ok viszont már kettős mozgású (billentyűs-kakasos) forgópisztolyok voltak. Természetesen nem minden elmés konstrukció alkalmazható több fegyverfajta megszerkesztésénél. A gyútűs rendszer a forgópisztolyoknál például nem vált be annak ellenére, hogy F. Dreyse gyútűs forgópisztolya a kor különlegességének számított. A fémhüvelyű töltényt először a Lefaucheuxnéven ismert forgópisztolyok gyártásánál használtak. Bár e fegyver technikai rendszerét Chanieux párizsi puskaműves dolgozta ki (1853), a forgópisztoly mégis a hozzá használt sajátos töltény feltalálójáról Lefaucheux néven terjedt el 1 A tanulmány első részét lásd: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője, 5. 167-231. p.