Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK - SALLAY GERGELY: "Az érem művészet aprópénze. "Propaganda az Osztrák-Magyar Monarchia világháborús numizmatikájában
A műfajra jellemző módon az első világháborús években is bizonyos személyek, események és jelszavak jelentek meg az érmeken. így hadvezérek és uralkodók, honvédek és huszárok, jótékonysági rendezvények és királykoronázás egyaránt művészi kivitelű nyilvánosságot kaptak. Hogy ez mennyire szó szerint értendő, azt a már idézett Gohl Ödön cikksorozat is bizonyítja. Gohl éveken keresztül figyelemmel kísérte a háborús tematikájú érmek és plakettek megjelenését; külalakjukról, beszerzési helyükről, sőt, árukról is pontos információt szolgáltatott a Numizmatikai Közlöny hasábjain. Egy rövid tallózás a Hadtörténeti Múzeum éremtárában ízelítőt ad ennek az anyagnak a gazdagságából. Az uralkodók ábrázolásai között érdekességnek számít az a bronzérem, amely többféle színű zománcszegéllyel és más-más képpel is kiadásra került. 1915-ben még I. Ferenc József, 1917-től már Károly, illetve Zita portréja szerepelt rajta. A korábbi változat hátoldalán BÍZOM NÉPEMBEN / s ÜGYÜNK IGAZSÁGÁBAN / 1914-1915 / FERENCZ JÓZSEF felirat olvasható a császár és király kézírásával; ez a megjelenítés bizonyára azt a célt szolgálta, hogy az uralkodó személyét közelebb hozza az éremtulajdonosokhoz, tehát a legkülönfélébb emberekhez. A Károlyt és Zitát magán hordozó érempár hátlapján a koronázási jelvények és annak időpontja, 1916. december 30. látható. A koronázást természetesen több, eltérő művészi színvonalú érem és plakett is megörökítette, mint ahogy Ottó trónörökössé válását is. Ferenc József halála szintén számos alkotás megszületését eredményezte. Ferenc József a háború első éveiben a szövetséges országok vezetőivel együtt ábrázolva gyakran megjelent a numizmatikai emléktárgyakon. Az egyik ilyen érem előlapján például az osztrák-magyar uralkodó és II. Vilmos német császár mellképe látszik, s mindkettőjük nyakában az Aranygyapjas Rend jelvényét fedezhetjük fel. 4 Az ábrázolt kitüntetés kiválasztásának nyilvánvalóan az volt a célja, hogy II. Vilmos feltétlen szövetségesi hűségét fejezze ki, hiszen az ábrázoláson saját országának rendjelei helyett a Monarchia legmagasabb rangú rendi jelvényét viseli. Egyes katonai egységek is bocsátottak ki érmeket és plaketteket, ezek képe azonban legtöbbször megegyezett az alakulatjelvényekével, így tárgyalásukra a jelvényeknél kerül sor. Az érmek azonban sok olyan eseménynek állítottak művészi emléket, amely a jelvényeknek eredendően nem lehetett feladata. így például a m. kir. 1. honvéd gyalogezred özvegy és árva segélyalapjának jótékonysági hangversenyéről vagy az 1915-ös budapesti Had- és népegészségügyi kiállításról is maradt kézzelfogható emlékük a résztvevőknek. 50 Az irónia is teret kapott az érmek egyik különleges csoportja által: a gúnyérmek megszületésével. Gúnyérmekkel már a római korban találkozhatunk, ám fénykorukat, akárcsak az emlékérmek, az újkorban élték. A reformáció, a viharos politikai események, kudarccal végződő ostromok, de az emberi rossz tulajdonságok is mind szolgáltathattak okot és alkalmat gúnyérmek verésére. Nem véletlen tehát, hogy az első világháború idején újra virágzásnak indult ez a művészeti ág, hiszen a nagyhatalmi szövetségek világméretűvé szélesedő összecsapása bőséges lehetőséget nyújtott az egymás ellen folytatott propagandára. Érdekes tény, hogy ezt az éremművészeti kategóriát inkább a Központi Hatalmak használták fel arra, hogy megvetést próbáljanak 49 HTM Numizmatikai Gyűjtemény, lt. sz.: 70. 95. 1. 50 Uo. 5265/É. és 5009/É.
