Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK - KINCSES KATALIN MÁRIA: "Rákóczi hamvait végre hazahozzuk... "
va, a történelmen belül önálló egységként szemlélte. A magyarság históriáját hadakozások sorozatának tekintette, Magyarország területét folyamatos hadszíntérnek. Az itt folyó események epizódjai Szendrei látásmódjában nem illeszkedtek a történelem egységébe (társadalom-, gazdaság-, művelődéstörténeti stb. kutatásokat nem végzett). 126 Az 1890-es években kezdett el foglalkozni a magyar történelmi viseletek föltárásával és ehhez kapcsolódtak ipartörténeti kutatásai - e munka éppen a hamvak hazahozatala előtti időszakban teljesedett ki. 127 Szervezőkészségét nemcsak a millenniumi kiállításon, hanem az 1900. évi párizsi világkiállításon is bizonyította, ahol az általa rendezett nagysikerű millenniumi hadtörténeti kiállítást mutatták be a közönségnek. 128 A magyar múltnak a romantikus történetfelfogást tükröző megjelenítése a század első évtizedében folyamatosan napirenden volt, s Szendrei is ennek szellemében végezte munkáját. 129 A Rákóczi-szabadságharc kutatásával a hadtörténeti vonatkozásokon keresztül és fegyvertörténeti érdeklődése nyomán került kapcsolatba. Szendrei János a hamvak hazahozatalának előkészítésébe 1905 májusában az Országos Régészeti és Embertani Társulat főtitkáraként kapcsolódott be, Thököly Imre fejedelem Izmidben fellelt hamvainak feltárása után. 130 1 9 0 6-ban feladata kettős volt. A gyászmenetben végighordozott állami, katonai és családi jelképek: zászlók, címerek, emblémák összegyűjtése, beszerzése, a hiányzók elkészíttetése, másrészt az ünnepségeken vármegyei, városi követként, testőrként és más kísérőként hivatalosan részt vevő személyek ruházatának, felszerelésének összeállítása volt. 131 A budapesti és kassai ünnepségen részt vevők díszegyenruháit maga Szedrei János tervezte meg Nemes Mihály (1866-1945) grafikussal, 132 melynek hátterében Szedrei már említett viselettörténeti kutatásai állottak. 133 126 A legmarkánsabban lásd Szendrei János: Magyar hadi élet. In Radisics - Szendrei: i. m. 2. kötet. 73158. 127 Szendrei János: A magyar viselet történeti fejlődése. Budapest, 1905. (Az 1903. november 9-én megtartott akadémiai székfoglaló értekezésének nyomtatott változata.) 128 HTM A. 1860.99. 3. cs. Az 1900. évi párizsi világkiállítás iratai. 129 Vö.: Czobor Béla: Magyarország történelmi kiállítása. In Magyarország a párizsi világkiállításon. 1900. Budapest, 1901. 1-18.; Michár Kálmán: Magyarország hadügyi kiállítása. In uo., 160-164, A világkiállítások: 1900-ban Párizsban, 1902-ben Torinóban, 1904-ben St. Louisban, 1906-ban Milánóban, 1909-ben Velencében, de még 1911-ben ismét Torinóban is, ahol „Attila palotájában" a magyar történelem kuriózumait próbálták bemutatni. Vö.: Eri Gyöngyi - Jobbágyi Zsuzsanna: Nemzetközi kiállítások. In A magyar századforduló 1896-1914. Budapest, 1997. 61-64. 130 Az Országos Régészeti és Embertani Társaság főtitkáraként 400 koronát adott át a magyar kormány megbízásából Papp Keresztély magyar származású izmidi lakosnak „Thököly fejedelem némely csontmaradványai és egy pipájának megszerzése fejében". Papp Keresztély jelen volt a hamvak feltárásánál, s a sírból csontmaradványokat tulajdonított el, melyeket azután eladásra kínált fel a magyar államnak. A bűnügyi történetnek is beillő zsarolássorozat dokumentációja: MOL K 26. 682. cs. 2084., 3478. M. E. 1906. és 683. cs. 5518. M. E. 1905. 131 A megbízólevelet nem találtuk meg. Az elvégzett munkáért kapott miniszterelnöki köszönetnyilvánítás: uo. 682. cs. 5614. M. E. 1906. Valamint másolata: 683. cs. 5614. M. E. 1906. „Szendrey... rövid idő alatt szaktudásának és finom ízlésének köszönhetően történeti hűséggel oldotta meg a feladatot." Fol. 1-2. 132 Kopasz: i- m. 12-13. 133 1891 óta folytatatta ezirányú kutatásait, melynek eredményeképpen e témában ugyan összefüggéseiben nem mondott újat, ám összefoglalta és jónéhány vonatkozásban kiegészítette az addigi ismereteket. Éber László kritikáját idéztük: Éber László: A magyar viselet történeti fejlődése. Archaeológiai Értesítő, 1905. 429^130. Idézi Kopasz: i. m. 13. is.
