Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK - KINCSES KATALIN MÁRIA: "Rákóczi hamvait végre hazahozzuk... "

1904 ősze - 1906 tavasza A hamvak azonnali hazahozatalánál fontosabb aktuális belpolitikai kérdések kerültek napirendre 1904 szeptemberétől. A megszigorított házszabályjavaslat, az erre (is) felelő országos sztrájkok, majd a Szabadelvű Párt képviselőházi puccsa és az ellenzéki pártok koalíciójának megalakítása. Ezen időszak politikai eseményei, majd az 1905-ös januári választások és az azt követő, elhúzódó kormányválság

43 ellenére folytatódtak a feltáró és a hazahozatalt előkészítő munkák.

44 Kiszélesedett az ebbe bevontak köre: a miniszterelnöki hivatalon, a kultusztárcán, a külügyminisztérium képviselőjén, Thallóczy Lajos (1856-1916) történész, külügyminisztériumi államtitkáron és Thaly Kálmánon kívül a Műemlékek Országos Bizottsága, a Magyar Történelmi Társulat és az Országos Képzőművészeti Tanács szakemberei vettek részt. A hamvak hazahozatalának előkészítését Thallóczy Lajos 1904. november eleje óta gyakorlatilag egyedül (egy titkár kíséretében) végezte, ami a konstantinápolyi lazarita renddel, a török állammal, a bécsi külügyminisztérium megbízásából, a törökországi francia követségen keresztül folytatott diplomáciai tárgyalásokat jelentette;

45 s az ő tapasztalatai alapján foglaltak állást az érintettek a továbbiakban. - Thaly Kálmán helyett Thallóczyt bízták meg a feladattal, valószínűleg a 14-es bizottsági ülésen, vélhetően külügyminisztériumi posztja, diplomáciai rugalmassága és nem utolsó sorban kiváló német, francia és török nyelvtudása miatt.

46 Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszternek, Tisza István miniszterelnökhöz intézett, türelmetlenségét eláruló levele Tisza halogató magatartásáról tanúskodik: „Azért voltam bátor erre az ügyre [tudniillik a hamvak kiemelésére és beazonosítására, majd a síremlékek újbóli helyreállítására] bizalmasan is fölhívni szíves figyelmedet, mert mindkettőnk távollétéban már egy, az ügyet némileg elodázó hivatalos iratváltás történt közöttünk."

47 E sürgetésnek volt foganata, Thallóczy Lajosnak 1904. december 7-én, a miniszterelnökhöz írt beszámolójából megtudhatjuk, hogy a Rodostóban található sírokat december 11-19 között felnyitják, s a hamvakat a hazahozatalig a konstantinápolyi lazarita rendház templomában helyezik el az eredeti sírkövekkel együtt.

48 Thallóczy segítségére volt a beazonosításhoz odautazó Török Aurél (1842-1912) akadémikus, orvos-antropológus. December 20-án kelt levelében Thallóczy beszámolt arról, hogy a rodostói sírok feltárásával (kivéve egyelőre a fejedelem sírját) és Izmidben, valamint Csernavodában is elkészültek, Thököly Imre (1657-1705) feje43 Összefoglalóan lásd Diószegi István: A Ferenc József-i kor. Magyarország története 1849-1918. Budapest, 1999. 99-108. 44 A hamvak hazahozatalának 1905. évi eseményeiről és az ez évi politikai történésekről vö.: R. Várkonyi 1961.288-292. 45 MOL K 26. 684. cs. 5364. M. E. 1904. Fol. 1-2. 46 Thaly Kálmán reakciója erre: R. Várkonyi 1961. 286. - Jellemző módon, diplomáciai érzéke és politikai felkészültsége alapján Thallóczy már a kezdetektől fogva javasolta a miniszterelnöknek, hogy „minden különös ceremónia nélkül" hozzák haza a fejedelem és a bujdosótársak hamvait. MOL K 26. 682. cs. 6131. M. E. 1904. Fol. 3. 47 Uo. 684. cs. 3789. M. E. 1904. Fol. 3-4. 48 Uo. 5480. M. E. 1904. ekkor már Sibrik Miklós és Esterházy Antal hamvainak a hazahozatalát is eldöntötték.