Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK - BENCZE LÁSZLÓ: A cs. k. hadsereg élelmezése menetben, táborban a napóleoni háborúk előtt
3500, a lőszer- és hadfelszerelés-csoport 6000 kettő-, négy- és hatfogatú kocsival, 70.000 igásállattal szállította el a csapatokhoz a javadalmazást. A Galíciában és Magyarországon vásárolt 2000-3000 db-os marhacsordák lábon jutottak el a hadszíntérig. 5 A Habsburg-birodalom méretei, illetve a hátországi helyőrségek és a hadszínterek közötti távolságok miatt a cs. k. haderő lassabban fejlődhetett fel a harcra, mint Poroszországé vagy az északi területek nagy népsűrűségét kiaknázó Franciaországé. A bécsi Udvari Haditanács mozgósítási parancsa 16 nap alatt jutott el a helyőrségekhez. A gyalogezredek három, a határőrvidéki csapatok 15 nap alatt gyűltek egybe. A szabadságosok berendelése, az Arzenálokban az ágyúk vételezése, a hadi készletek összegyűjtése és a felszerelés a teljes menetkészenlétig, a diszlokációtól függően, 1-3 hónapig tartott. A tapasztalatok szerint a haderő jelentős, a határokhoz viszonylag közel beszállásolt része és a lovasság a mozgósítás elrendelése utáni 52. napon kezdhette meg összpontosítási menetét. Az ezredek naponta hat órát (2-3 mérföldet) tudtak gyalogolni. A vonuló kötelékeknek az első négynapi ellátmányt - elsősorban a kenyeret a helyőrségből kellett magukkal vinniük, és csak az ötödik naptól kapcsolódhattak be a sereg ellátó rendszerébe. A további, a határ menti erődök magazinjai és a hadszíntér közötti sávig tartó úton a békeraktárak kiutalásaiból vagy városi, községi elöljárók közvetítette vásárlásokból éltek. A menetek alatt a kenyeret az előre kirendelt ellátó tisztek biztosították a kincstári sütödékből vagy a megbízott pékségekből. A húst a lakosságtól szerezték be. A menetvonalon 10-12 mérföldenként álltak fel a vételező helyek, ahol a hadtápos tisztek gondoskodtak a gyors kiosztásról. 6 A hosszan tartó, összpontosítási menetek az Enns folyó térségében, Morvaország vagy a Cseh-medence központjában értek véget. A menettechnika a Leopold Daun tábornagy által kialakított szokásokat követte, melyeket az 1754. május 24-i, Caslauban kiadott parancs foglalt össze. Az életfogytiglani katonáskodásra kötelezettek az állandó dezertációs veszély miatt nem léphettek ki a sorból, csak összeeshettek az úton. (Ellenkező esetben 60-100 botütésre számíthattak.) A menettechnika két pihenővel - indulás után fél órával a rövid, az utolsó mérföld előtt a hosszú - számolt. A katonának a napi kenyérfejadagot magával kellett vinnie, vizet csak kulacsból, csutorából ihatott. Induláskor a parancsnokok borral vagy szesszel kevertették a vizet, hogy erősítsék a hamar faradokat. Útközben nem szabadott patakhoz, tóhoz engedni a századokat, mert a katonák túlitták magukat és még rövid menetre sem voltak képesek, vagy tüdőgyulladást kaphattak, megfertőződhettek a férgektől. Az ellátó tisztek a nagy pihenőbe helybéli lakosokat vezényeltek vizes edényekkel. A századmarkotányosok is azonnal rendelkezésre álltak étel- és italkészleteikkel. 7 5 Bancalari: i. m. 89, 185. A lőszer- és hadfelszerelés-csoport lőszeres, műszaki, pontonhíd, tartozékok, kassza, törzsek irodái, tábori kovács, tűzoltó, egészségügyi, tiszti holmi stb. kocsikból állt. Az élelmezési csoport fedeles szekerei egyenként 1200 kenyérporciót tudtak szállítani. Uo. A magazinolás három lépcsőben zajlott le: az első oszlop 4, a második 6-8, az utánpótló 8-10 napra elegendő ellátást nyújtott. A kincstári kocsik mellett többnyire hatfogatú szekerekkel rendelkező vállalkozók is szállították a szükséges élelmet, hadianyagot. A hiányokat kétfogatú országos járművek pótolták. Utóbbiak hajtói rendszerint 8 napra, legfeljebb 12 mérföldre vállalták 2 krajcár/Zentner és mérföld bérért a fuvart. Artmann, Ferdinand: Studien über Feldverpflegung. ÖMZ 1867. 2. Band. 230-231.; 3. Band 64-65. 6 Beiträge. ÖMZ 1864. 3. Band. 223., 227-242.; Bancalari: i. m. 97-98., 101-102., 176-177. - A marhahúst helyettesíthette más állat húsa is. Az átszámítás: 1 font marha = 1, 1/4 sertés, borjú, vad, szárnyas, 2/3 füstölt, sózott hús. Artmann: i. m. 1. Band. 30. 7 Michaelis: Der Soldat auf dem Marsche. ÖMZ 1860. 2. Band. 115-117., 139-140. Michaelis: Die Conservation des Mannes. ÖMZ 1862. 1. Band. 8-9.
