Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Schweidel József aradi vértanú élete és utolsó írásai
A támadásra való felkészülés szellemében átszervezték a hadsereget is. Az október 27-i harcrend - amely inkább a hadsereg vezetésének szándékát, mint a valóságot tükrözte - szerint Schweidel 1. dandárába a 34. (Porosz herceg) gyalogezred 1. zászlóalja, a zempléni önkéntes mozgó nemzetőrség Andrássy Gyula vezette zászlóalja, a Sándorhuszárok két százada és a 4. cs. kir. gyalogüteg tartozott. (Az utólag készített harcrendek szerint a 14. honvédzászlóalj is ebben a dandárban szolgált). 54 Az október 27-én kiadott diszpozíció szerint Görgei 7., Schweidel 1., Kiss Miklós őrnagy 4. és Karger őrnagy 10. dandárai alkották a támadó hadsereg centrumát. A 26.890 főnyi, 82 löveggel rendelkező hadtest közel fele, 12.810 fő és 42 löveg a harcrend ezen részéhez tartozott. A centrum feladata az volt, hogy Brucktól északnyugati irányba, Arbesthalig nyomuljon elő; ezt követően az 1. dandár a Schiringer-erdő mellett nyomul előre, annak nyugati végétől a Mitterberg hosszában a Königsbergig húzódó úton, s az utóbbin található vízeséseknél megállva, arccal Klein-Neusiedl felé vesz állást. Görgei 7. dandárának az 1. dandártól le kellett maradnia ott, a Mitterberg és a Ludwigshöhe között húzódó útnál, majd ezt követve, meg kellett szállnia Kellesdorfot. E két dandár mögött helyezkedett el a 4. dandár. A 6., jobbszárnyat alkotó dandár Fischamendnél, a 2. és 3. a 6. dandár és a centrum dandárai között vett volna állást. A balszárnyat alkotó dandárok közül az 5. a Neubergig, a 9. a Reinberg és Margarethen am Moos közötti síkságon állott fel. A tartalékot alkotó 10. dandár a Mitter- és Königsberg közötti erdőben, fedett állásban állomásozott volna. Visszavonulás esetén Görgei dandárának kellett védenie a Lajta vonalát. 55 Október 28-án minden a tervek szerint történt. Október 29-én déltájban a balszárny Schwandorfnál, a közép Enzensdorfnál, a jobbszárny Fischamendnél átkelt a Fischán, s megindult Schwechat felé. A főhadiszállás Enzensdorfon maradt. Görgei aznap levélben figyelmeztette Pusztelnikot, hogy a 7., 3., 2. és 6. dandárok egy vonalban állnak; az 1., Schweidel-dandár viszont lemaradt, az 5. és 9. balszárny-dandárok pedig túlzottan előre mentek. A támadás során a magyar csapatok egészen a Schwechat folyócskáig nyomultak előre. Október 30-án ezen a vonalon zajlott le a csata. A Sándor-huszárok szerepéről - a diszpozíció és a harcrend, illetve a csataleírások között mutatkozó ellentmondások miatt - nehéz pontos képet adni. Schweidel kitüntetési kérvénye szerint „Schwechatnál a bal középső hadtest (1-ső számú dandár) vezényletével, mint a 4-ik huszár ezered akkori ezredese, megbízatva, a legnagyobb hosszantartó golyózápor közt, már az ingadozó dandáraimat a legszigorúbb eljárásom által nemcsak mozdulatlan állásában mindaddig fenntartóztattam, hanem még vagy 80 lépésnyire elő is vezettem; még főparancsnoki vezénylet következtében azokat rendes taktikai mozdulatokban az általános zavar közepette visszavonnom sikerült". Aradi naplója szerint dandárát „a gyilkos ágyútűz kezdetekor a kiindulási pontról lépésben" előrevezette, de további részt nem 54 Az utólagos harcrendeket lásd MOL P 295. A Görgey család levéltára (a továbbiakban Görgey-lt.). Fasc. b/20. XIV. tétel. Fol. 486., 494. 55 A hadtest új beosztására lásd az október 27-i harcrendet. MOL HM Ált. 1848:9276. A diszpozíciót lásd a hivatalos harcrend mellett. A centrum létszámát a harcrend helyesbített adatai alapján adtam meg. 56 Az elönyomulásra lásd Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben. Sajtó alá rendezte Katona Tamás. Budapest, 1988. 1. kötet. (A továbbiakban: Görgey Artúr 1. kötet.) 211-212. Görgey - Katona, 128-129., KLÖM XIII. 306.; Görgei levelét Pusztelnikhez lásd MOL Görgey-lt. Fasc. b/4.
