Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)
MÚZEUMUNK TÖRTÉNETÉBÓL, ÉLETÉBŐL - LUGOSI JÓZSEF: A Hadtörténeti Múzeum legújabb fegyverkollekciója (1. rész)
146. Japán 1905 M., 6,5 mm-es Arisaka középágytáras ismétlőpuska A cső jobb oldalán: 21H: 6, 5 JAP; 53101; a tok felső részén: W. Diopter-keret irányzéka van. Teljes hossza, szuronnyal: 1670 mm, szurony nélkül: 1270 mm, a cső hoszsza: 789 mm, 6 huzag; a lövedék kezdősebessége: 820 m/sec; tűzgyorsasága: 10-15 lövés/perc; a fegyver tömege: 3900 gr. A puska szerkesztői Arisaka és Honjo ezredes és Murata mérnök. A puskát a japán hadseregben Type 38, vagy Meiji 38 néven ismerik (Meiji japán császár 1867-ben került a trónra, ezt a fegyvert uralkodásának 38. évében rendszeresítették.) Lt. sz.: 2001. 227. 1. 147. Jugoszláv 1924/47 M., 7,9 mm-es Mauser középágytáras ismétlőpuska A tok bal oldalán: M. 24/47; (szerbül:) ZAVOD 44; a tok jobb oldalán: J33191. A zárdugattyún: A5044. A tusa bal oldalán: 3191. Teljes hossza: 1097 mm, a cső hossza: 616 mm. Lt. sz.: 2001. 256. 1. 148. Magyar 1931 M., 8 mm-es Mannlicher középágytáras ismétlőpuska (karabély) A tok bal oldalán: 9040; a cső bal oldalán: 3939; a cső felső részén: H. A tusaborító lemezen: F 9329. Keret irányzékkal ellátott. Teljes hossza, szuronnyal: 1250 mm, szurony nélkül: 1005 mm, a cső hossza: 498 mm, űrmérete: 8x56 mm, a lövedék kezdősebessége: 715 m/sec; tömege, szuronnyal: 3420 gr., szurony nélkül: 3150 gr. Az I. világháború után önállóvá vált m. kir. honvédség fegyvereit, az 1895 M., 8 mm-es Mannlicher középágytáras ismétlőpuskát és karabélyt még a közös hadseregtől örökölte. Ezek a fegyverek már az I. világháború folyamán is hátrányban voltak más hadipuskákkal szemben, mert a Mannlicher fegyver 1893 M. töltényének gömbhegyű lövedéke nem volt olyan hatásos, mint a hegyes töltényt tüzelő német, orosz, brit, amerikai vagy török hadipuskák. Bár kiváló konstruktőreink voltak, de az ország gazdasági helyzete, az antant szigorú katonai és gazdasági ellenőrzése miatt szó sem lehetett fegyverkorszerüsítésről. 1926-ban új lőutasítást dolgoztak ki a honvédség részére és áttértek a méterrendszerre (addig a lépés volt a hosszmértékegység). Az 1895 M. Mannlicher puskánál 300-2600 lépés volt az irányzék beosztása, az új rendszernél 200-1600 méter. 1930-ban az osztrák haderő új töltényt vezetett be - a hegyes töltényt. 1931-ben az osztrák töltényt mi is rendszeresítettük 1931 M. néven. Ezután a karabély 1931 M., a puska 193 l/A M. lett. A hosszú csövű puska megmaradt a testőrségnek, 1895/31 M. néven. A feldörzsölt töltényűrű fegyverek csövének felső részébe H betűt (H=hegyes csúcsú) ütöttek. Csak a háború után hozták nyilvánosságra a Mannlicher fegyverek agyontitkolt hibáit. A katonai sajtóban megjelent visszaemlékezések szerint 1915-ben, a nagy kárpáti védelmi harcokban hirtelen beköszöntő dermesztő hidegben befagyott a Mannlicherek zára is. Honvédeink lábbal rugdosták a zárfogantyút, hogy kinyíljon és hogy a beszorult a hüvelyt kivesse. A Mannlicher puska csak a gyárilag hozzáillesztett zárral működött jól, a puskák zárait nem lehetett egymás között felcserélni. A zárolót három fokozatban gyártották hozzá: K(= kurz), L(=lang), M(=mittel) jelzéssel. Ezeket csak a fegyvermester cserélhette át, a puska tokjának elhasználtságától függően. Lt. sz.: 2001. 222. 1.
