Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)

MÚZEUMUNK TÖRTÉNETÉBÓL, ÉLETÉBŐL - LUGOSI JÓZSEF: A Hadtörténeti Múzeum legújabb fegyverkollekciója (1. rész)

128. Porosz 1862 M, 15,43 mm-es Dreyse egylövetű hátultöltő gyútűs puska Csak a csöve és zárszerkezete van meg. A cső bal oldalán: 1542; a korona alatt FW; St; a tok bal oldalán: 1542; BG Mod 62; Soemmerda; Nv. D; a tok jobb oldalán: 1867; az elsütőbillentyű bal oldalán: 542. Az eredeti fegyver teljes hossza: 1340 mm, szuronnyal 1840 mm, a cső hossza: 850 mm, tömege, szuronnyal: 5100 gr, szurony nélkül: 4750 gr. Az 1841 M. Dreyse puska módosított változata. A sorgyalogságnál rendszeresítették. Ebből a típusból közel 300.000 db-ot gyártottak, s 1870/7l-ben 32 porosz ezredet, valamint a bádeni, württembergi, hesseni és szász ezredeket fegyverezték fel velük. Lt. sz.: 2001.224. 1. 129. Török 1872 M., 10, 35 mm-es Peabody-Martini egylövetű hátultöltő karabély Az első foglalványkarika és a tisztítóvessző hiányzik. A tok bal oldalán: [ ...]TENT; [...]L. Co.; USA; arabul: 1326; a sátorvason és a zármozgató kengyelen: ötágú csillag alatt a török félhold, alatta: B; a tok jobb oldalán: 63442. Teljes hossza: 1145 mm, a cső hossza: 722 mm, tömege: 3970 gr. A körmozgású tömbzár első típusát az amerikai Henry Peabody bostoni mérnök szabadalmaztatta 1862-ben. Mint valamennyi Dreyse mintára készülő gyútüs fegyver, éppúgy valamennyi körmozgású tömbzárú fegyver a Peabody javított változata. A Peabody rendszerű fegyvereket az amerikai polgárháború alatt az északi államok rendszeresítették. Svájc 1867-ben mesterlövész puskaként vezette be. Szerbia kisebb módosítással Roberts néven gyalogságát ezzel fegyverezte fel. 1867-ben a svájci frauenfeldi textilgyáros a Magyarországról kivándorolt Friedrich Martini módosította a puskát: a sátorvas az elhúzóruddal kapcsolatban volt a zárral, a sátorvas lefelé mozgatásakor a zár is megfeszült. Ezt a fegyvert átvette Törökország, Portugália, Románia és Kína. A török hadsereg 1872 nyarán rendszeresítette, az amerikai Providence Tool-Company (Rhode-Island) gyártól vásároltak 600 ezer darabot. Lt. sz.: 2001.234. 1. Ismétlőpuskák, karabélyok Az egylövetű hátultöltő puskák megjelenésük után nem sokkal a fegyverkonstruktőrök változtatásait igényelték. „Fokozni a tűzgyorsaságot!" - volt a jelszó, s a hadvezetőségek, szokásos kezdeti tartózkodásukat ezúttal is csak nehezen leküzdve, az 1880-as években már az ismétlőfegyverek hívei lettek. Az 1890-es évek elején lényegében már be is fejeződött a hadseregek ismétlőfegyverekkel való átfegyverzése. Ezzel a puska - vagyis a harcos egyéni, célzott egyes lövedékek leadására alkalmas, távolra ható kézi lőfegyvere - fejlődésének folyamata be is fejeződött, a további fél évszázad folyamán alkalmazott változtatások, javítások a puska lényegét már nem érintették. A puskaművesek az ismételhetőség lehetőségeinek keresése közben a puska vonatkozásában is gondoltak forgó-többcsöves megoldásokra, de azok a gyakorlatban, hadihasználatra nem vagy csak alig váltak be. A viszonylag sokáig használt Girardoni-féle szélpuska adogatási rendszere viszont alapötletként szolgálhatott a modern dugattyúzáras konstrukciók megszerkesztéséhez. A tűzgyorsaság növekedése nagyobb töltényfogyasztással járt. A nagyobb töltényfogyasztás viszont a töltényjavadalmazás emelését tette szükségessé. A töltényjavadal-