Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK - MAKAI ÁGNES: Pontosító adatok Horthy Miklós katonai kitüntetéseihez

3. Súlyos sebesülése ellenére is példaadó magatartás tanúsítása harc közben." 10 A kormányzó kitüntetéseinek jegyzékében - amelyre a bevezetésben már hivatkoz­tunk - szerepel a Magyar Koronás Bronzérem nevű, már Horthy által alapított kitün­tetés, szalagján az Osztrák Császári Vaskorona Rend hadidíszítményes, kardos I. osz­tályának miniatűrjével. Ez a kitüntetés-változat, illetve viselési forma azt jelezte, hogy az első világháború idején elindított fölterjesztés már nem járta végig a hivatalos utat, a kitüntetett már nem kaphatta meg rendjelét, tehát az elmaradt kitüntetés, amelynek jogosságát igazolvány is tanúsította, a fent ismertetett módon öltött testet jelképesen. Pilch idézett munkájában utalt erre, Horthy kitüntetéseinek felsorolását így végezte: ,ezeken kívül igazolványt kapott... a hadidíszítményes és kardokkal ékesített I. osztá­lyú Vaskorona Rendre." 17 A fölterjesztés körülményei meglehetősen homályosak, de az a Monarchia fennállá­sának utolsó pillanatában kétségtelenül megtörtént. A német nyelvű iratot Bécsben, 1918. november 1-én írta alá a Hadsereg-főparancsnokság részéről Franz von Keil ten­gernagy. Indoklásában Horthy 1918. március elejétől kiválóan végzett flottaparancsno­ki tevékenysége szerepel, melynek során fáradhatatlanul törekedett arra, hogy a pa­rancsnoksága alá tartozó egységek ütőképességét megsokszorozza. Pozíciójában mind a tisztikar, mind a legénység szeretetét elnyerte; a flotta átadásának nehéz időszakában, 1918 őszén, flottaparancsnokként méltósággal helytállt. 18 * * * A ma már felbecsülhetetlen művelődéstörténeti, muzeális és egyúttal anyagi értéket képviselő kormányzói kitüntetés-együttes nagyobb része a második világháború idején eltűnt, megsemmisült. Horthy emlékirataiban is lefestette azt a képet, amely akkor tárult elébe, amikor 1944. október 16-án, már a németek foglyaként, a budai királyi palotában levő lakosztályából való távozásakor néhány személyes holmiját magához akarta venni. „Amit láttam, minden elképzelést felülmúlt. A selyemdamaszt bútorokon Skorzeny legényei nyújtózkodtak. Minden szekrényt és fiókot feltörtek... Feleségem ékszereitől kezdve a cselédség megtakarított pénzéig minden elvihetőt elvittek." 19 Valószínű, hogy akkoriban kelt lába a kormányzó kitüntetései jórészének, amely az­óta sem bukkant fel sem múzeumi körökben, sem a hazai műtárgypiacon. Egy kis ré­szük megmenekülése és hazakerülése a kormányzó családjának, elsősorban a háború áldozatává lett István fia feleségének köszönhető. Az 1989-es rendszerváltozás után a kormányzó külföldön élő családja úgy határozott, hogy Horthy Miklós megmaradt tárgyi és írásos hagyatékát hazajuttatja. Ennek mikéntjéről hosszas tárgyalások kezdőd­tek, amelyek végeredményére a kormányzó menye, özvegy Horthy Istvánné gróf Edels­16 Horthy 1990. 349. A rendi káptalan Innsbruckban, 1921. június 18-án kelt nyilatkozatát báró kövess­házi Kövess Hermann tábornagy, a rendi káptalan feje és Franz Conrad von Hötzendorf tábornagy, a rend kancellárja írta alá. 17 Pilch: i. m. 11. 18 HL, Kitüntetési javaslatok, 36766. sz. Az irat 1923 januárjában készült hiteles másolat, eredetijét a rajta levő feljegyzés szerint 1923. június 14-én 659/eln. 8-1923. sz. alatt terjesztették fel a kormányzónak. A forráshelyre Farkas Gyöngyi főlevéltáros hívta fel a figyelmemet, amelyért ezúton is köszönetemet fejezem ki. 19 Horthy 1990. 313-314. Ottó Skorzeny német SS parancsnok, aki részt vett ifjabb Horthy Miklós elrab­lásában.

Next

/
Thumbnails
Contents