Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK - SALLAY GERGELY: "Az érem művészet aprópénze. "Propaganda az Osztrák-Magyar Monarchia világháborús numizmatikájában
felirattal lángoló várost ábrázol. A cs. és kir. 50. (gyulafehérvári) gyalogezred 1916-os és 1917-es jelvényei még születési helyüket tekintve is eltérnek egymástól. Bár az általuk ábrázolt katonák mindkét esetben puskát szorítanak a kezükben, az előbbi jelvény 89 előállítója a bécsi Winter & Adler, az utóbbié a budapesti Arkanzas Sterk volt. A budapesti darabnak hadifém és bronzolt fém variánsát egyaránt ismerjük, 90 a bécsi gyártmány hadifém kivitelű. Még sok hasonló példát említhetnénk, ehelyett azonban térjünk ki olyan jelvényekre, amelyeknek azonos formájuk mellett eltérő nyelvi változatai léteztek. Az 1918-as breszt-litovszki béke emlékjelvénye a BREST-LJTOWSK feliratú német típuson kívül BRZESC LrruvSKl írásmóddal lengyel polgárok és katonák számára is készült. Érdekességük, hogy a készítő mindkét esetben a bécsi Brüder Schneider volt. 91 Hasonlóképpen két típusa létezett annak az 1916-os karácsonyi jelvénynek, amely gyertyákkal díszített fenyőfát ábrázol, német nyelvű variánsán 3. / WEIHNACHTEN / IM FELDE, a magyaron 3. / KARÁCSONY (sic!) / A HARCTÉREN felirattal. 92 Nem csak egy alakulatnak lehetett több jelvénye. Esetenként több alakulat is használt ugyanolyan kitűzőt. A cs. és kir. 37. (bécsi) és a cs. és kir. 65. (miskolci) gyalogezred például ugyanazt a LŐCSEY mesterjellel ellátott jelvényt használta. A két - lövészárokban célzó hat katonát megjelenítő - kisplasztika csak az ezredek tulajdonosaira utaló feliratokban tért el. így JÓSKA BAKA és LUDVIG BAKA betűsorokat láthatunk, hiszen a két tulajdonos József (1872-1962), illetve Lajos Viktor főherceg (1842— 1919) volt. 93 Ugyanebbe a kategóriába tartoztak a lovasezredek jelvényei is: a huszárok mind a közös hadseregben, mind a m. kir. Honvédségben a hagyományos csákót formázó jelvényt viselték, csupán színükben és az alakulat számában térve el egymástól. 94 Ezek a csákójelvények zömében Budapesten, az Arkanzas Sterknél készültek. (A háború során tradícióit vesztő huszárság számára a tábori egyenruhán viselt jelvény egyrészt a csapatszellem továbbélését, másrészt azonban - mint immáron egyetlen szimbólum - éppen a lovas-hagyományok hanyatlását jelezte. Szintén erre utal az a szürkefém jelvény is, amely HUSZÁROK A KÁRPÁTOKBAN felirat alatt, puskás és géppuskás katonákat ábrázol lőállásban, lovak megjelenítése nélkül. 95 ) A jelvényvariációk száma nemcsak a stratégiailag fontos fémek hiányából vagy a változatosságra való törekvésből adódott, új változatok jelentek meg uralkodóváltozáskor, vagy egyes katonai egységek feloszlatása, egyesítése okán is. 96 A fenti példákkal ellentétben a francia hadseregben egyáltalán nem találkozunk jelvényekkel, 7 a cári orosz hadseregben pedig minden katonának egyforma (és nagyon egyszerű) sapkajelvénye volt az első világháborúban: koncentrikus ovális gyűrűkből álló fém sapkarózsa díszítette fejfedőjüket. 98 Lehetett ez az összetartozás érzésének 88 Uo. 8756/É./1. 89 Uo. 2638/É. 90 Uo. 2636/É. és 2637/É. 91 Uo. 5696/É.és5517/É. 92 Uo. 4377/É. és 7015/É. 93 Uo. 5792/É. és 1616/É. 94 Brósch-Fohraheim: i. m. 3^t. 95 HTM Numizmatikai Gyűjtemény, lt. sz.: 4239/É. 96 O'Neill: Lm. 11. 97 Uo. 43. 98 Rosignoli: i. m. 111.