Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)

URALMI JELKÉPEK - B. SZABÓ JÁNOS - ERDŐSI PÉTER: Két világ határán. A hatalomátadás szertartásai az erdélyi fejedelemségben

B. SZABÓ JÁNOS - ERDŐSI PÉTER Két világ határán A hatalomátadás szertartásai az erdélyi fejedelemségben Az utolsóként megválasztott erdélyi fejedelem, II. Rákóczi Ferenc emlékirataiban azt állította 1707-es beiktatási szertartásáról szólván, hogy „a legidősebbek sem tudtak semmit régi szokásaikról, melyeket talán Báthory uralma óta nem szabályoztak. Azért említem ezt a korszakot, mert azóta az idő óta hagytak fel a főurak az utazással... Az is lehet, hogy a fejedelmek beiktatásakor megőrzött szertartásokat akkor törölték el, amikor a protestáns vallás jutott uralomra, de minthogy erről semmit sem tudtak nekem mondani, igyekeztem azokhoz a szokásokhoz alkalmazkodni, amelyek szerint Magyarországon koronázzák a királyokat."

1 Mivel az ezt megelőző utolsó beiktatási szertartás alig húsz évvel korábban zajlott le, jogosan kételkedünk abban, hogy ne akadt volna, aki felidézze. Mi épp azoknak a szertartásoknak a történetét szeretnénk felvázolni, melyekről Rákóczi valamilyen okból látszólag tudomást sem vett.

2 A fejedelmek beiktatása Már a fejedelemség történetének kezdetén észrevehető, hogy a rendek mindenképpen ragaszkodtak a szabad választáshoz, legalább a formák kedvéért.

3 Amikor a János Zsigmond temetésére és utódja megválasztásra összehívott gyűlésen elterjed a hír, hogy a török követ olyan iratot hozott, mely Báthori Istvánt nevezi meg utódként, előbb megválasztják és esküt tétetnek vele, csak ezután olvassák fel a szultán levelét. A választás után a középkori magyar hagyományoknak megfelelően kölcsönös eskütétel következik, aminek Báthorinál még nincs alaposan kidolgozott szertartása: ugyanabban a teremben 1 II. Rákóczi Ferenc Emlékiratai. Fordította Vas István. Budapest, 1951. 164. - Itt mondunk köszönetet R. Várkonyi Ágnesnek, aki felhívta figyelmünket az 1707-es beiktatással kapcsolatos kiadatlan forrásokra. Tanulmányunk a kutatás pillanatnyi állapotát tükrözi; látóterünkbe került egy-két forrás, melyeket még nem volt módunk feldolgozni, például: „II. Rákóczi Ferenc 1707-ben április 5-én Marosvásárhelyen lett dicsőséges beiktatása". Erdélyi Múzeum levéltára. A Román Tudományos Akadémia kolozsvári fiókjának Történeti Levéltára. Gróf Kemény József Gyűjtemény, T: XIX. Varia 11. Hivatkozik rá R. Várkonyi Ágnes: Az önálló fejedelemség utolsó évtizedei. In Köpeczi Béla (föszerk.): Erdély története. 2. kötet. Budapest, 1988. 915. 2 A téma első feldolgozása: Mikó Imre: Az erdélyi nemzeti fejedelmek beiktatása. In Szilágyi István - P. Szathmáry Károly (szerk.): Szigeti Album. Pest, 1860. 190-202. Ujabban Rácz Lajos: Főhatalom és kormányzás az Erdélyi Fejedelemségben. Budapest, 1992. 37-56. 3 A fejedelemség történetének kezdeteiről: Barta Gábor: Az erdélyi fejedelemség születése. Budapest, 1984.177-194.