Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)
URALMI JELKÉPEK - KINCSES KATALIN MÁRIA: "Így ragyogjon Sopron is régiségeivel...” Hatalmi jelképek, a város reprezentációja a XVII. századi soproni országgyűléseken
vármegyei főispán, Esterházy Miklós (1582-1645) ellenében, 47 Bethlen Gábor és szövetségesei mellett. Az 1620. május 31-én megnyíló besztercebányai országgyűlésen Sopronból Jakab Steiner és Artner Erhard tanácsosok mellett Lackner Kristóf vett részt, akik bár előre sejtették a békekötésről folytatott tárgyalások eredménytelenségét, változatlanul Bethlen politikájának támogatása mellett foglaltak állást. 48 1620 tavaszán az erdélyi fejedelem ellenőrzése alatt állott gyakorlatilag az egész ország, és Sopron is megnyitotta csapatai előtt a kapukat. 1620 őszén a soproniak az Esterházy birtokokat prédáló csapatokat támogatták, 49 a november 8-án Fehérhegynél bekövetkezett vereség után azonban a helybéli katonai és politikai erőviszonyok természetszerűleg a Habsburg párti Esterházy Miklós javára dőltek el, ami a városvezetést politikájának újragondolására késztette. A városnak 2.400 tallérjába, 20.000 forintjába, 200 akó borába került az 1621. május 22-re tervezett császári megtorlás kivédése. 50 Az 1621. december 31-én megkötött nikolsburgi béke által (melynek értelmében egyebek mellett Bethlen a magyar királyi koronát visszaadta Ferdinándnak) lezárult fegyveres összetűzések után, ebben a helyzetben került sor 1622. május 15-én a soproni országgyűlés megnyitására. A várost és környékét megszállták az állandó bécsi képviselettel rendelkező külföldi követségek vezető és alacsonyabb rendű diplomatái, a teljes császári udvartartás, a Titkos Tanács tagjai kíséretükkel, a bécsi hivatalnoki kar, a magyar rendek s nem utolsó sorban a biztonságot felügyelő 3000 gyalogost és 1500 lovast kitevő, a császár fegyveres kíséretét biztosító katonaság. A sokezer fős vendégsereg befogadására, elszállásolására a város nem volt felkészülve, és egymaga nem is volt képes. 51 Bár nádorválasztás és országbíróválasztás is történt, 52 a leglátványosabb esemény mégis Anna Eleonóra királyné megkoronázása volt, a Bethlentől visszaszerzett magyar királyi koronával, melynek alapvetően fontos, az európai hatalmak felé közvetített politikai tartalma volt. Az ilyenkor szokásos ünnepi pompával, 1622. július 26-án, a helyreállított Ferencestemplomban került sor erre az eseményre, 53 melynek során a meghatározott koreográfia alapján a német-római császárság koronázási jelvényei után a magyar koronázási jelképek (korona, országalma, jogar) felvonultatása következett. A koronázás emlékére II. Ferdinánd 1622. augusztus 4-én Sopron városának címert adományozott: szimbolikus értelemben a felsorakoztatott hatalmi jelképek sorába illesztve Sopron legfontosabb hatalmi felségjelét. A címeradományt tartalmazó oklevél, 54 a címereselevél megújítja, megerősíti és kibővíti Sopron régi hatalmi jelképeit. A bővítés a címerpajzsra vonatkozik: a rácsozott 47 Hiller István: Politikai környezetváltozás és alkalmazkodóképesség. Eörsy Zsigmond különös alispánsága Sopron vármegyében. SSz., 2000. (A továbbiakban: Hiller 2000.) 5-6. 48 Lackner Kristóf levele, 1620. júnus 19. Soproni Városi Levéltár. Lad. VI. et F. Histórica et alia, 1376— 1749. Fase. VI. Num. 291. - A tárgyalások valóban eredménytelenül zárultak, a császár udvarával együtt augusztus 17-én elvonult. Augusztus 25-én a Habsburg-ház trónfosztásával az országgyűlés Bethlen Gábort magyar királlyá választotta, aki nem koronáztatta meg magát, de a választási feltételeket aláírta. 49 Hiller 2000. 6-7. 50 Horváth 1992. 42. 51 Hiller István: „Sopronból azt írhatom Méltóságodnak..." Külföldi diplomaták az 1625. évi soproni országgyűlésen. In Dominkovits Péter - Turbuly Éva (szerk.): Házi Jenő emlékkönyv. Emlékkönyv Házi Jenő Sopron város főlevéltárosa születésének 100. évfordulója tiszteletére. Sopron, 1993. (A továbbiakban: Hiller 1993.) 256-257. és Hiller 2000. 10. 52 Thurzó Szaniszlót nádorrá (1622-1625), a Sopron vármegyei főispánt ugyanerre az időtartamra országbíróvá választották. 53 SKM 202-204. 54 Közli: Horváth 1992. 44-45.
