Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)
URALMI JELKÉPEK - KINCSES KATALIN MÁRIA: "Így ragyogjon Sopron is régiségeivel...” Hatalmi jelképek, a város reprezentációja a XVII. századi soproni országgyűléseken
dalmi szintű eseménysorozat színtere volt. 19 Sopron ekkor négy országos vásár megtartására kapott kiváltságot. A város számára politikai és gazdasági szempontból egyaránt sikeres eseménysorozat együtt járt a korabeli nemzetközi információs vérkeringésbe történő bekapcsolódással is. Kovács József László kutatásainak eredményeképpen tudjuk, hogy a politika híreivel való ismerkedés, a kor színvonalának megfelelő, korszerű tájékoztatás és tájékozódás eszközeiként a korabeli hírlevelek megismerésének, megszerzésének technikája, útjai Sopronban az 1520-as években rajzolódtak ki. A külföldön járt kereskedők, katonák, tanárok, diákok hozták-vitték a híreket és a hírleveleket az alsó-ausztriai és más, a birodalomhoz tartozó, valamint a németországi és a németalföldi városok és Sopron között. A nyomtatott hírlevelek, a Neue Zeitung-ok könnyebben, szélesebb kör számára is elérhetők, beszerezhetők voltak, többek között azáltal, hogy a helyi vásárokon meg lehetett őket vásárolni. 20 Ami pedig mindennek konkrét, helybéli lecsapódását jelentette, elmondható, hogy a külső tanácsosok szorgalmazták a város ügyeiről történő, szélesebb körre kiterjedő, megfelelő tájékoztatást oly módon, hogy első ízben 1529-ben (majd 1530-ban ezt megerősítve) az éves közgyűlési jegyzőkönyvben rögzíttették: a város jogait és szabadalmait a polgároknak ismerniük kell, ezért azokat a magisztrátus és a külső tanács képviselői előtt évente egyszer nyilvánosan olvassák föl. 21 A XVI. század közepétől a hírlevelek mind szélesebb körben terjednek el Sopronban, s ezzel párhuzamosan a város életét érintő belső és külső történéseket már folyamatosan, naplószerű formában rögzítették a tanácsüléseken. 22 Sopron a XVII. század hajnalára érkezve rangban nemcsak városi privilégiumrendszerének, gazdasági kapcsolatainak, megszilárdult intézményrendszerének, 2 " kulturális kisugárzásának köszönhetően illeszkedett az örökös tartományok városai vagy akár az észak-itáliai városok közé, 24 hanem a mindehhez ekkor már magától értetődően kapcsolódó információs források és fórumok tudatos alkalmazásával és működtetésével is. Mindez egybeesett ugyanakkor egy megfelelően képzett, magas szinten iskolázott, nemcsak a helybéli ügyekben jártas, hanem a nemzetközi történésekről is mindenkor napra készen informált városvezető elit kinevelődésével, melynek legismertebb és legnagyobb befolyással, hatással rendelkező tagja, vezetője volt az említett Lackner Kristóf. Országos ügyekben való részvétele az 1600. évi pozsonyi országgyűlésen kez19 Kovács József László: Die Chronik des Marx Faut und Melchior Klein / Faut Márk és Klein Menyhért krónikája (1526-1616). Sopron város történeti forrásai / Quellen zur Geschichte der Stadt Ödenburg. C sorozat, 1. kötet. Sorozatszerkesztő Szende Katalin. Sopron-Eisenstadt, 1995. (A továbbiakban: Faut krónika.) 39., 106-107. 20 Kovács József László: Hírlevelek és Neue Zeitungok Sopronban a 16-17. században. SSz., 2000. (A továbbiakban: Kovács 2000.) 21-22. 21 Az 1529. évi Közgyűlési jegyzőkönyvben: „Item ein ersame gmain hat petracht, das man alle jar vor radt und gemain verlössen soll alle freyhait, so die Stadt Ödnbwrg hat, damit der gmain awch wiß darin czw hallttnn." Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. II. rész, 2. kötet. Végrendeletek, közgyűlési jegyzőkönyvek, polgárkönyvi feljegyzések és különféle számadások 1400-tól 1541-ig. Sopron, 1931. 211. - Az 1530. április 25-iki Közgyűlési jegyzőkönyvben: „Item ain gmain hat betracht, das man all jar vor rat vnd gemain verlesen soll all statfreyhaiten, damit sich der gemain man auch west darnach zu richten." Uo. 216. 22 Kovács 2000. 23. 23 Konkrétan ez a magisztrátus és a külső tanács hatáskörének XVI. század közepén történő elkülönítését jelentette. Tirnitz József - Szakács Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzökönyveinek regesztái. I. kötet. 1533-1554. Sopron, 1996. Előszó. 7-11. 24 Hiller István megfogalmazásában. Hiller István: Fénykor és politika egység elé. Elöljáróban. SSz., 2000. 4.
